P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
Elsősorban pedig élesen meghatározza Ferenc szentségének jellegzetességét Krisztus fölséges hivatásához való hűséges, örömteljes érzelmes és fogyatkozhatatlan ragaszkodásban. Ez a testvér azonban nem volt olyan együgyű és rátartós, hogy hitt volna műve tökéletességében. Az első előszó végén kinyilvánítja Isten jóságában való bizalmát, „aki a bennünk elvetett jót tökéletesíti és teljesedésbe viszi s nem engedi, hogy hiányozzék kegyelmének ajándéka abban, aki azt kéri". Majd azonnal hozzáfűzi : „Alkalmasnak tartom, hogy alázatos figyelmébe ajánljam olvasóimnak minden lehető imádsággal azt a sok és különféle dolgot, amelyeket tökéletlenül és méltatlanul írtam a nagy atyának szentségéről..." A XIV. század ferences irodalma, amely a dantei Paradicsom XI. énekétől a Floretum és a Legenda trium sociorum utánozhatatlan fordításáig, Ubertino da Casale Arbor vitae-jétől Pisai Bertalan testvér Liber conformitatum-á ig megy, mutatja, hogy az alkotmányos viharok nem akadályozták Szent Ferenc szellemét abban, hogy teljesítse evangéliumi küldetését. Ebben a tekintetben tehát hasonlít azokhoz a széles folyamokhoz, amelyeket a szél megzavar és felkavar ugyan, de a tengertől el nem térít. A missziók. A hitetlenek közt buzgón folyt a misszionáriusi munka. A legvégső Kelet evangélizálása, amely fráter Pian dei Carpini Jánossal kezdődött, folytatódik Montecorvinói Jánossal, Pordenonei Odorikkal és Marignollei Jánossal. Kína katolicizmusának ők a csodálatos terjesztői és megszervezői. Mezítláb járnak, hordják bűnbánati öltönyüket, úgy élnek, mint a legszegényebb spirituális, azonban tevékenykednek, beszélnek örmény és tatár nyelven, meglátogatják a nagyokat, hogy a keresztények iránt jóakaratává tegyék őket és így jobban magukhoz vonják. Mindez annyira sikerült nekik, hogy szabadon prédikálhatnak, építhetnek templomokat harangokkal együtt (optimas et pulcherrimas) és kifejthetik a liturgia minden szépségét. Montecorvinói János a szentmisét római szertartás szerint, de kínai nyelven mondja. Magához vesz negyven nyolc-tizenegy év közötti fiút, megkereszteli és oktatja őket. Harminckét him-