P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

szemlélődő és egyúttal tapasztalati elméje. A tudományos tanokban mennyiségtani magyarázást követel. Sürgeti a nem teológiát illető tudományok számára a legnagyobb gondolati szabadságot. Másrészről azonban, mivel a metafizikában ritkán találta meg a tapasztalati megmagyarázás bizonyítékait és szemléletes világosságát, Occam az észt a tapasztalat határaira korlátozza, a kinyilatkoztatásnak pedig meghagyja az egyetemes és örök igazságok uralmát. Szerinte az ember az érzékek határán mozog, nem ismeri azt, ami fölötte és a világ fölött van, ellenben a keresztény a végtelenben jár. Mint ember tagad egy föltétlen erkölcsi parancsot, ellenben, mint ferences, betüszerint követi az evangéliumot és magasztalja a szegénységet. Bölcseletét megbélyegezték, a szegénységről vallott véleményeit megtámadták, maga Occam pedig helyzetét csak súlyosbította Bajor Lajoshoz történt csatlakozásával és annak védelmével, így mindennel ellentétbe jutott: bölcselettel, vallással, politikával; ezért annál inkább olvasták és tanulmányozták. Tudományápolása, a dolgokon és tényeken alapuló gondolkodásmódja, az ismeret és kinyilatkoztatás közötti tiszta iránya megfelelt Giotto, Boccaccio, Chaucer százada pozitív törekvéseinek. Hibáinak mélyén is hagyott valami élénk ferences vonást: a tényleges és tevőleges igazsághoz való vonzódását és a szegénység szeretetét. Népszerűsítő és épületes lelki munkák. A ferences gondolkozás elfoglalja helyét a XIV. század tájékoztató és népszerűsítő irodalmában is. Első helyen áll a tudós normann szentírásmagyarázó és sorbonne-i tanár, Lyrai Miklós a Postillae perpetuae in universam Sacram Scripturam és a Repertórium super Bibliám c. munkával. Ismerték mindenütt, róla mondották: Si Lyranus non lyrasset, totus mundus delirasset. Nagy érdemeket szerzett azután Walesi János különös munkájával, amelyben nemcsak a biblia és a szentatyák, hanem a pogány bölcselők és költők érveit s mondásait is összegyűjti, magyarázatokkal látja el. A keresztény életre alkalmazza Ovidius Metamorphosisát. Művének címe : Expositio super moralitates fabularum Ouidii. Ez az első példája annak a széles tudományosságnak, amely Baconban is élt és amely