P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

ták, mivel a fiatal hadseregben is voltak egyes szertelenségek a ruházatban, a viselkedésben — talán éppen a íraticellik hibája folytán, akik hű nyáj közé befurakodtak. De a jó eszmét újra felveszik és folytatják megfogható és meggondoltságból származó alázatossággal, amely puskapor nélkül csinál forradalmakat. Az eszme új felkarolója a folignoi nemes, Pauluccio Trinci volt. ö az irtózatot keltő Brogliano-remeteségben — ahová csak fasarukkal (zoccoli) mehetett, hogy a kígyóktól megóvja magát — továbbá az assisi San Damianoban felkeltette és összegyűjtötte a regula szigorú megtartásáért (observantia) lelkesedő hivatásokat. Mivel pedig reformjában nem fitogtatott különlegességeket, nem kért kivá tságokat, nem prédikált az elöljáróknak, ezek növekedni engedték, sőt kedveztek neki, különösen a megértő és buzgó Alfieri Henrik generális. El is terjedtek követői Umbriában, a Márkákban és Toscanában. Mindenhol jól fogadták őket, mivel alázatossággal jutottak előbbre. Hasonló mozgalom keletkezik egyidejűleg Spanyolországban és Eszakfranciaországban is. így a XIV. század utolsó ferences drámája, amely Ubertino da Casale ügyével kezdődik, tragédia módjára lángolóvá válik a spirituálisokkal szemben eljáró XXII. János haragjával, a szegénység megtagadásával, Cesenai Mihály és követői lázadásával. Majd fájdalmasan alábbhagy a Benedek-féle határozatokkal (Constitutiones Benedictinae), amelyeket a rend nyakába varrtak. Végül is az obszervancia keletkezésével sokatígérő befejezést nyer. Amikor már mindent elveszettnek hittek, minden újrakezdődött. A felszíni bomlás alatt a megsérült szövet újra begyógyult. Ne feledjük el, hogy ez a ferences színjáték a signoriák Itáliájában, a Valois-ok és a százéves háborút nyögő Franciaországában, a császárság és Egyház közt megosztott Németországban, az avignoni korszak és Nyugat szakadársága idejében játszódott le. A gondolkodók. A lelkiismeretek e nyugtalansága ellenére a XIV. század franciskanizmusának megvoltak eredeti gondolkodói. Bagnoregioi Szent Bonaventura művei, amelyek alkalmasabbak voltak tomista magyarázkodásra és amelyeket inkább átjárt a