A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

3. számban a 20—36. lapon Páter Dr. Nero ofm. cikkét: „I primi Congressi del Terz' Ordine Francescano." 1

1 Sokan összetévesztik a bresciai könyvtárban (Quiriniana) található Mária-társulat kongresszusait a Ferences Harmadik Renddel. Erre vonatkozólag lásd: Don Paolo Guerrini: Statuti di un' antica Congregazione di Brescia, az A. F. H. I. (1908) 554—568. lapon. 1

2 L. P. Rafaello Franci O. F. M. : Ľ Ospedale di San Paolo in Firenze e i Terziarx Francescani a Studi Francescaniban, VII. évf. 52—70. 1

3 Erről a kórházról beszél még a Liber Tertii Ordinis is, szerzője A. R. P. Hilarius Parisiensis, Bruxelles, 1888 és különösen L. Passerini: Gli stabilimenti di beneficenza, — délia città di Firenze, Firenze 1853., p. 165. 1

4 I Frati Minori in Imola e i Tre Ordini Francescani nella città e dioecesi imolese. Quaracchi 1911. 153—176. lapon. P. S. Gaddoni a szerzője. Ugyancsak ennél is: Documenta ad históriám trium Ordinum S. Francisci in urbe Imolensi, in A. Fr. H. VIII., 1915, Tertius Ordo de Poenitentia, 127—159. lapon. 1

5 La Voce di S. Antonio, XXVI. évf. 1921. n. 4. 1

8 Leghalhatatlanabb a „Pia desideria votorum", 1255. ápr. 27. B. Fr. II. 42. lapon. 1

7 1295. július 28-án. 1

8 Fr. Angelico da Vicenza: Storio cronologica dei tre Ordini, VIII. kötet, Vicenza 1761. 1

9 Kimondott szerzetes terciáriusok már a XIII. században voltak. Boldog Angelina pl. egymaga 16 ilyen kolostort alapított. Ilyenné alakult át sok világi rendiközség Hollandiában, Spanyolországban, Lombardiában, Dalmáciában. X Leó rendezte először életmódjukat a magaszerkesztette tízfejezetes regulával. Legutóbb pedig XI. Pius alakította szervezetüket a modern idők követelményeihez „Rerum Conditio" c. bullájával, melyben 8 fejezetes Regulát is adott nekik. Ma már csak Olaszországban és Dalmáciában vannak 34 házzal, 365 taggal. 2

0 Tabula Capitularis Provinciáé Tusciae O. M. saec. XIV— XVIII., in A. F. H. v. X. (1917) III—IV. kötet. 2

1 V. ö. Handbuch der Geschichte des Franziskanerordens. Szerzője: P. Dr. Heribert Holzapfel, Freiburg in Breisgau, 1909., 594. és kv. lapon. 2

2 Ripoll. Bull. Ord. Praed. I. p. 27. 2

3 P. Fidelis Alcira idézi Conferenze sul Terz' Ordine c. művében, Pacati fordításában. I. k. 49—50. lapon. 2

4 L. Holzapfel i. m. 62. lapon. 2

5 U. o. 2

6 Auspicato concessum körlevélből. 2

7 Mindamellett nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az időben, de különösen a XVI. században, igen előkelő családok léptek a Harmadik Rendbe. így a spanyol király (1685-ben Madridban 25.000 terciárius volt), Ausztriai Anna, Francia Mária Terézia, Angliai Henrietta, azonkívül alkirályok és bíborosok, festők (Murillo), költők (Lopez de Vega), Róma, Nápoly (Fonseca Emmánuel és feleségével az élén) egész nemessége és mindenütt az akkori Európa büszke volt, ha harmadikrendi lehetett.