A ferences világi rend (Budapest 1947)
Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története
században megtartott ferences tartományi káptalanokon mindegyik kolostor számára harmadikrendi Látogatót neveztek ki. Ez azután ismét az Első Rend alá tartozást mutatja s azt is, hogy a harmadikrendi élet új, tevékeny pezsgésnek indult a terciáriusok és a Rend részéről egyaránt. 2 0 Mégis a XVI. és XVII. század zavaros körülményeinek következtében a Poverelló intézménye lanyhulni kezdett. Annyira fajult, hogy a XVII. században Assziszi Apostolának tüze majdnem egészen kialudt a világban is és a kolostorokban is. Amerika terciáriusait kivéve, ahova az akkori idők szomorú tévelygései nem jutottak el, a Világi Rend bizony lassankint minden jogát elvesztette s így a fejetlenül maradt rendi községekben a legkülönfélébb visszaélések burjánzottak föl. Űj virágzás. A XVII. században a Harmadik Rendet ugyan olyan körülmények közt találjuk, mint a múlt században. Egyik oldalon ellanyhuló, majdnem kialudt rendi élet, a másik oldalon pedig a szerzetesi harmadik Rend kolostorainak áldozatos, tevékeny élete. A XVII. század közepén azonban az Első Rend apostolkodásának jeleként új virágzás indult meg. 1688. június 5-én Rómában, az Araceli bazilikában egyetemes káptalant tartottak a ferencesek. Nagyobb elmélyülést sürgettek a Rend tagjai részéről a Harmadik Rend szellemében s ahol megvolt, ott az Elöljárók kívánták a rendiközségek fegyelmi megszervezettségét. A XVIII. században tehát új lendületnek indult a Harmadik Rend. Sokan azonban önkényesen gyakoroltak jogokat a Harmadik Rend fölött, holott erre hatalmuk nem volt. A római Szent Kongregáció azonban mindig tiltakozott az ilyen visszaélések ellen. Ekkor jelent meg XIII. Benedek Pápa Bullája is a Harmadik Rendről: 1725. december 10-én s minden ellenkező hanggal szemben megerősítette a Harmadik Rend kiváltságait, buzdította a híveket a belépésre s a már meglévő kiváltságokat újakkal gyarapította. Ez újabb lökést adott a rendnek a további fejlődésben, míg az egész Európát később elborító francia forradalom el nem következett. Napoleon keresztényellenes politikája nemcsak kiűzte a szerzeteseket kolostoraikból, de sok helyütt rendeletet is adatott ki a Harmadik
