A ferences világi rend (Budapest 1947)
Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története
vizsgálatnak eredményeként kiderül a Rend ártatlansága. Ezt azután a Pápa apostoli levelével ünnepélyesen tudtára adta az egész katolikus világnak s egyszersmind visszaszerezte a Rendnek az előbbi tiszteletet és megbecsülést. Ugyanebben az időben egy másik nehézség keletkezett. Ez ugyan ma már történetileg befejeződött, mégis érdemes megemlékeznünk róla, hiszen a XVI. századig húzódott el s szétforgácsolta az erőket, megosztotta az egységet s szenvedéllyel tüzelte a lelkeket. Az ellentét a Harmadik Rend függetlenségének kérdésében mutatkozott meg. Azon vitatkoztak, hogy a Rend kormányzata kiktől függ: világiaktól-e, világi papoktól-e, vagy a szerzetesektől. S ha a ferences Első Rendtől, akkor annak melyik ágától: a minoritáktól, kapucinusoktól, vagy egyéb fajta ferencesektől, esetleg a szerzetes Harmadik Rendtől-e. Mindezek a kérdések csak vitára adtak okot, valójában nem döntöttek el semmi érdemlegeset s amellett sértették a szeretetet, megakadályozták a jó győzelmét és a Poverello eszményeinek ellenségei részére a diadalt segítették elő. 1 8 A szerzetes Harmadik Rend. Szerencsére éppen ebben az időben hagyták jóvá a szerzetesi Harmadik Rendet. Bár Szent Ferenc nem gondolt intézményének ilyetén megoldására, hiszen Szent Ferenc a szerzetesi életet elszigetelt módon, a család ölén óhajtotta megvalósítani. Mégis a XIII. század vége felé, de egészen bizonyosan a XIV. században már voltak egyes buzgó terciáriusok, akik közösségben, szerzetesi együttesben éltek. Néhány történész ezeknek az eredetét Szent Erzsébetig vezeti vissza, ez azonban okiratok hiányában nem eléggé megokolt. Mindazonáltal VIII. Bonifác Pápa 1295-ben bullát adott ki s eszerint a bulla szerint a ferences terciáriusoknak megengedte a Pápa, hogy oratóriumot építhessenek házaik mellé, ahol közösen végezhetik zsolozsmájukat. Ez tehát azt jelentette, hogy már akkoriban voltak terciárius szerzetesi közösségek. Egyéb okirat hiányában azonban ez a föltevésünk így csupán csak föltevés marad. Valójában tehát a Harmadik Rend szerzetesi alkotmányok szerinti megszervezése a XIV. században indul. A századok folyamán ez csodálatosan fejlődik ki s ennek a szerzetesi életnek a mintájára alakulnak meg azok a férfi
