A ferences világi rend (Budapest 1947)
Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története
j ára szervezett. Voltak helyi, tartományi és egyetemes káptalanok mindig más és más helyen. Ezekről nincsen, sajnos, részletes és pontos okirattárunk. Miután IV. Miklós a Rendszabályt 1289-ben jóváhagyta, Bolognában Felső-Olaszország egyetemes káptalant tartott. A négy elnökön kívül még harmincegy szavazó volt, akik a különböző tartományokat képviselték. Ennek a káptalannak a jegyzőkönyvét és iratait megtalálta P. Golubovich Jeromos Zárában, Dalmáciában s ő ezt ki is adta. 10 A kódex a XIV. századból való és értéke igen nagy, mert arról tesz tanúságot, hogy abban a korszakban, tehát a XIII. század végén már igen elterjedt a Világi Rend, teljes hitbuzgalmi és társadalmi virágzásban, szilárd szervezettségben és tartományi felosztásban. A tartomány nevét később mindig egy ferences szenttől nyerte. Nem biztos azonban, hogy a bűnbánó testvérek Bolognában tartottak-e először egyetemes káptalant, mivel Golubovich is hangsúlyozza, hogy már ezelőtt a káptalan előtt is tartottak egyet, pontos adat nincsen róla, de egészen bizonyos, hogy Piacenzában tartották, IV. Miklós jóváhagyásának megjelenése előtt. Sőt Firenzei Marián egyik leveléből (Cod. Pal. n. 147.) kitűnik, hogy 1250. végén Szicília és Olaszország világi rendjének főnökei már káptalant tartottak. További kutatások újabb eredményeket is mutatnak még ezen a területen. 1 1 Szegények, betegek segítése. A Világi Rend munkájának legszebb próbaköve az volt, hogy a testvérületek és rendi községek gyülekezőhelye, vagy mai nyelven: otthona mellett mindig ott van egy kórház, vagy egy menhely, vagy menház. Ezeket a kórházakat nemcsak alamizsnával látták el, hanem a rendi községek egyes tagjai tevékenyen is közreműködtek a szegények és betegek ápolásában. A nép ezeket a ferences önkéntes ápolónőket Beátáknak, vagy jámboroknak (olaszul: Pinzocheri) nevezte. Ezek sokszor szerzetesi közösségbe is tömörültek, hogy könnyebben áldozhassák életüket a szegények és elhagyatottak szolgálatára. De volt más okuk is a szerzetei együttélésre: gondoskodtak azokról a javakról és birtokokról is, amelyeket a testvérek a szegényekre hagytak.
