A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

del Processo di canonizzazione per un Francescano toscano del Cinquecento, Quaracchi, 1920., p. 27. 2

9 Boehmer: i. m. (Analekten) 94—98. lap. 3

0 U. o. 101. lapon. 3

1 Boehmer, i. m. 102. lap. 3

2 U. o. 104. lap. 3

3 L. Wyngaert, i. m. 3

4 Spéculum perfectionis, 85. p. 3

5 Az évszám körül adódó nehézségeket lásd: Balanyi: Szent Ferenc harmadik rendjének alapítása, Katolikus Szemle, XXXV. (1921) 417, és kk. lap, ahol említést tesz Pisai Bertalan: Liber Conjormitatum könyvéről. Bertalan a megtéréstől számított 14. évre teszi a Harmadik Rend alapítását. Mivel a megtérés évéül 1207-et teszik, így adódik 1221. 3

6 Az amsterdami városi könyvtár (Stedelijke Bibliothek van Amsterdam) egyik XV. századi kódexében ezt olvashatjuk: „Az Ür nevében kezdődik az önmegtartóztató, vagy másnéven bűnbánó testvérek és nővérek rendjének szabályzata és életrendje, melyet Szent Ferenc az Ür 1221. esztendejében alapított és IV. Miklós pápa az Ür 1289. évében augusztus 17-én pápasága második évében erősített meg." Kraitwagen: Descriptio codicis Amstelodamensis. A. F. H. 1908. 114. lap (v. ö. Balanyi i. m.: 469. lap). 3

7 De Latéra: Compendio della storia degli Ordini regolari, I. k. II. rész 29. lap. 3

8 U. o. 3

9 Wadding különben a dolgot úgy oldja meg, hogy szerinte Szt. Ferenc több helyen, így Firenzében, Cannarában is megígérte a Harmadik Rend alapítását, sőt Szent Luchésiusnak szóbeli szabályt is adott. L. még Balanyi i. m. 471—474. 4

0 Ez a kódex még kiadatlan. A Firenzei Nemzeti Könyvtárban található. L. még P. Wyngaert A. F. H. XIII. kötet, 1920, 1—77. lapig. 4

1 P. Razzoli a Stella Cattolica (Firenze) 1901. február 17-i számában tesz róla említést. 4

2 Anal. Franc. III., 27. 1. 4

3 Acta Sanctorum III. kötet 590—609. és 539. 4

4 Léon Le Monnier: Nouvelle Histoire de S. François d'Assise. 4

5 Jörgensen: S. Francesco ď Assisi, Róma, 1915. 336. lap. 4

6 A. F. H. I—IV. II. k. 1909. 98. lapon. 4

7 Havendo adunque fornito la oratione et sentendosi pieno de divino spirito et con el consiglio et adinto di messere Ugolino Cardinale Ostiense, che tu poi papa Gregorio nono, Compose et seripse una breve vita in quatordici rubriche distinta, la quäle comincia: „Viri et mulieres huius fraternitatis" etc. Et intitulöla: „Memoriale propositi fratrum et sororum de penitentia in domibus propriis existentium." Santo Francescho in comporre questa regola, essendo con sopradecto Cardinale, quello che lo spirito Ii dictava, al Cardinale porgeva et el Cardinale con sua propria mano alcuna cosascoprendo scriveva

... Compose questa regola saneto Francescho nel tempo che ritornô dal Soldano di Babilónia. Imperoché venendo a Firenze trovö molti huomini et donne che se-