A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

említést tett erről a capistránói lelet tárgyalásánál, de ő ezt még akkor nem találta meg. Ez még az előző kettőnél is régibb s a XIII. század végéig kimutatható eredete. Tartalmazza a kapisztráni rendszabály tizenkét fejezetét a helyi döntések nélkül. Középhelyet foglal el a kapisztráni és a königsbergi lelet közt s ezzel pontosabb és biztosabb az első Rendszabály olvasása. A fejezeteket jobb és érthetőbb felosztással adja s ezzel egyszersmind megerősíti azt a nézetet, hogy fejezetekre csupán a másolók osztották, mindenki a saját tetszése szerint. A három kódex-lelet mindamellett azonos sorrendű és azonos tartalmú. A kapisztránói, königsbergi és velencei (így is nevezik a firenzeit, mivel a kódex pecsétjei között ott van a velencei domonkosok ősi könyvtárának pecsétje is), tehát az ősi Rendszabály szövegét őrizte meg, míg a Marián testvér által ismertetett rendszabály később IV. Miklós Pápa rendszabályává alakult át. Hosszú lenne fölsorolnunk azokat az elméleteket, amelyeket ezzel az okirattal fölhoznak. Hiszen ahány tudós, annyiféle elmélet a capistránói lelet helyes értelmezésére. Mi most csupán a legelfogadottabb ferences történész öszszefoglalását adjuk ezzel az ősi ferences Rendszabállyal kapcsolatban, melyet Szent Ferenc Atyánk Hugolin bíborossal együtt szerkesztett. P. van den Wyngaert Atanáz az Archívum Franciscanum Historicumban elemzés alá veszi a Világi Rend Szabályának három első kiadását: a capistránóit, a königsbergit és Marián testvérét. Szerinte a három kódex rendszabálya eddig a három legősibb terciárius Regula. Ebben az első hat fejezet (a capistránói lelet fölosztását véve alapul), Szent Ferenc és Hugolin közös munkájának eredménye. A következő hat fejezet, kivéve talán a hatodik fejezet harmadik pontját, kiadásra került 1227. május 21-e után, de 1228. május 20-a előtt. Ebben a részben megtalálható egy, az ebben a korban kiadott rendelkezési szabály összefoglaló másolata. A XIII. fejezet későbbi hozzáadásokat tartalmaz, valószínűleg a helyi látogatók rendelkezéseit. Ilyen különböző rendelkezéseket tartalmaz különösen a königsbergi regula, míg Marián testvér rendszabályát 1234 körül kell elhelyeznünk, amely már a IV. Miklósnak most már állandósult rendszabályához, mint bevezető szolgált. Elmondhatjuk tehát, hogy az eszmét és a szellemét a