A ferences világi rend (Budapest 1947)
Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története
Természetesen ezeknek az első ferenceseknek a példája igen nagy vonzóerőt gyakorolt másokra is, hogy a Harmadik Rendbe lépjenek. Ez egyik oka volt a Rend gyors elterjedésének. De másik oka volt Szent Ferenc törvényhozói bölcsesége, mely századokig megszervezte ezt a ferences intézményt és örökre időállóvá tette. A ferences rendszabály. Umbria Apostola azután teljesítette is annak a számtalan léleknek a vágyát, akik, bár szent kötelékek által a világhoz kapcsolódtak, mégis óhajtottak a Szentlélek sugallatai szerint úgy ,,élni a világban, hogy ne legyenek a világban." Ezért gyűjtötte őket maga köré s az életeszményt a rendszabályra tett fogadalom által valósította meg. Voltak a Poverello hallgatói között fiatalok, öregek, férfiak, nők, gazdagok és szegények, előkelő nemesek s egyszerű nép, tudósok és tanulatlanok, papok és lovagok, akik mind magukra óhajtották ölteni a bűnbánat ruháját s a tisztaság övét. Ezek mind testvérületekbe, illetve rendi községekbe tömörültek. így épülhettek és fölbátorodtak egymás példáján s fogadalmi kötelezettségeiket jobban tudták teljesíteni. Egyszersmind a jogaikért vívott küzdelmeikben hatékonyabban tudtak eredményeket elérni s érezték a közös élet áldásait. — Ügy látszik, maguk jószántából tömörültek egybe s a szétszórt rendiközségek függetlenek voltak egymástól, de életük egyöntetűsége és azonos szelleme fölött ugyanaz a Rendszabály őrködött. Alighanem ez volt a szükségessége egy új rend alapításának Szent Ferenc elgondolásai szerint. Mert ugyan miféle eszköz egyesíthette volna még ezeket a különböző helyről jött tagokat ebben a népes családban, ha nem egy külső szabály, mely körvonalazza ezeknek egyéni, családi és társadalmi kötelezettségeit? Ez az oka, hogy a Szent életrajzírói csupán azt hangsúlyozzák, hogy a Szeráfi Atya új Rendet alapított s ebben terciáriusainak életszabályt adott, amelyben a fő tennivalókat lefektette. Halljuk tehát ismét Firenzei Mariánt, aki Compendiumában ezeket írja: „Miután elvégezte imádságát és isteni ihletéssel teljesnek érezte magát, Hugolin Űr, az ostiai bíboros tanácsával és támogatásával egy tizennégy fejezetre osztott rövid szabályzatot készített, mely így kezdődik: Viri et mulieres huius fraternitatis stb. (E testvérület fér-