A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

Természetesen ezeknek az első ferenceseknek a pél­dája igen nagy vonzóerőt gyakorolt másokra is, hogy a Harmadik Rendbe lépjenek. Ez egyik oka volt a Rend gyors elterjedésének. De másik oka volt Szent Ferenc törvényhozói bölcsesége, mely századokig megszervezte ezt a ferences intézményt és örökre időállóvá tette. A ferences rendszabály. Umbria Apostola azután teljesítette is annak a számtalan léleknek a vágyát, akik, bár szent kötelékek által a világhoz kapcsolódtak, mégis óhajtottak a Szent­lélek sugallatai szerint úgy ,,élni a világban, hogy ne le­gyenek a világban." Ezért gyűjtötte őket maga köré s az életeszményt a rendszabályra tett fogadalom által valósí­totta meg. Voltak a Poverello hallgatói között fiatalok, öre­gek, férfiak, nők, gazdagok és szegények, előkelő nemesek s egyszerű nép, tudósok és tanulatlanok, papok és lovagok, akik mind magukra óhajtották ölteni a bűnbánat ruháját s a tisztaság övét. Ezek mind testvérületekbe, illetve rendi községekbe tömörültek. így épülhettek és fölbátorodtak egymás példáján s fogadalmi kötelezettségeiket jobban tudták teljesíteni. Egyszersmind a jogaikért vívott küzdel­meikben hatékonyabban tudtak eredményeket elérni s érezték a közös élet áldásait. — Ügy látszik, maguk jó­szántából tömörültek egybe s a szétszórt rendiközségek füg­getlenek voltak egymástól, de életük egyöntetűsége és azonos szelleme fölött ugyanaz a Rendszabály őrködött. Alighanem ez volt a szükségessége egy új rend alapításá­nak Szent Ferenc elgondolásai szerint. Mert ugyan mi­féle eszköz egyesíthette volna még ezeket a különböző helyről jött tagokat ebben a népes családban, ha nem egy külső szabály, mely körvonalazza ezeknek egyéni, családi és társadalmi kötelezettségeit? Ez az oka, hogy a Szent életrajzírói csupán azt hangsúlyozzák, hogy a Szeráfi Atya új Rendet alapított s ebben terciáriusainak életszabályt adott, amelyben a fő tennivalókat lefektette. Halljuk tehát ismét Firenzei Mariánt, aki Compendiu­mában ezeket írja: „Miután elvégezte imádságát és isteni ihletéssel teljesnek érezte magát, Hugolin Űr, az ostiai bí­boros tanácsával és támogatásával egy tizennégy fejezetre osztott rövid szabályzatot készített, mely így kezdődik: Viri et mulieres huius fraternitatis stb. (E testvérület fér-

Next

/
Thumbnails
Contents