A ferences világi rend (Budapest 1947)
Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története
láttam volna felénk özönleni, akik mind a mi szerzetünk Reguláját óhajtották magukra ölteni és a mi szabályaink szerint akartak élni. Még most is fülemben cseng lépteik dübörgése, amint a szent engedelmesség parancsa szerint indulnak, majd visszatérnek. Az utat emberékkel láttam ellepve, akik minden nemzetből idejönnek. íme, jönnek a franciák, németek és angolok s özönlik a legkülönbözőbb nemzetek sokasága", meséli első testvéreinek, a kerek asztal lovagjainak. 3 4 Ezt az óriási sereget nem tudta mind az Első Rendbe fölvenni, de mégis megtalálta a módját, hogy senki se maradhasson el a ferences lobogó alól. A Fioretti 16. fejezetében Szent Bonaventúrának egy elbeszélését olvashatjuk. A Szeráfi Egyháztanító elmondja a Legenda Maiorban, hogy míg Szent Ferenc mindenütt igen nagy sikereket láthatott kívül, a lelkében belül rettenetesen gyötörte egy nagy kétely. Ugyanis megejtette a csend és az elvonult élet szépsége s erős kísértést érzett, hogy elhagyja örökre az igehirdetést és egy csendes helyre vonuljon vissza s életét teljesen az imádságnak és elmélkedésnek szentelje. Azonban olyan bölcs ember, mint ö, ilyen nagy elhatározást nem egymaga akart eldönteni s azért kikérte testvéreinek tanácsát. Ok azonban nem tudták Mesterüket a kételytől megszabadítani, mivel nem adtak határozott feleletet. Ekkor az alázatos Szent megkérte kedves testvérét, Fülöpöt, Masseót és a Rend első papját, Szilveszter testvért, hogy imádkozzanak, hogy az Űr egyszer mutassa meg kegyesen szándékát s ő is imádkozik Carceri magányában a Monte Subasio tölgyfái és sziklái között. Ugyanerre megkérte a San Damianóban lakó Szent Klárát és a többi Szegény Űrnőt. És meg is jött a válasz, — mindkét helyről ugyanaz. Masseo testvért bízták meg, hogy vigye el a hírt Carceribe a Poverellonak. Miután a Poverello nagy szeretettel fogadta kedves tanítványát, megmosta lábát, szegényes ennivalót készített kettejüknek. Majd elvezette Porciunkula szomszédos erdejébe. Ott letérdelt, fejére húzta kapuciumát és az engedelmesség jeléül keresztbefonta szíve fölött két karját és így kérdezte: „Mi a parancsa az én Uram Jézus Krisztusomnak, hogyan cselekedjem?" — Felelt Masseo fráter: „Szilveszter fráter is, meg Klára szóror a többi szórorokkal egyetemben azt üzeni, hogy Krisz-
