A ferences világi rend (Budapest 1947)

Ötödik rész. A Rend terjedésének akadályai és azok leküzdése

néhány tágabb értelemben vett szerzetesi társaság nem tesz fogadalmat. Bár a terciáriusok valójában kötelező erejű fogadalmat nem tesznek, mégis törekszenek a világ­ban élő emberek lehetőségei szerint az evangéliumi taná­csok megtartására. Ezért írta XV. Benedek Pápa Harmadik Rendünk hétszázadik évfordulója alkalmával (1921): „Mivel Ferencet mélyen elszomorította az Egyházat akkor ért sokféle szerencsétlenség, hihetetlen módon meg­valósította a keresztény törvény elveinek megfelelően a társadalom megújhodását. Miután két szerzetesi családot alapított, egyet a testvérek, egyet pedig a nővérek szá­mára, akik ünnepélyes fogadalmaik által követték a ke­reszt alázatosságát, Ferenc, látva annak lehetetlenségét, hogy összes követői kolostorba vonuljanak, a keresztény tökéletességre törekvés egy olyan eszközét alapította meg az ő elveinek szellemében, amelyet a világ viszontagságai közepette is elfogadhattak követői. Megalapította tehát a terciáriusok valóságos szerzetesi rendjét, amely két rend­jétől csupán abban különbözik, hogy a szerzetesi fogadal­mak nem kötik, a nélkül azonban, hogy az első két reíidjét jellemző egyszerűséget és a bűnbánati jelleget elvesztette volna." 1 Bár a Harmadik Rend tagjai nem tesznek fogadalmat, mégis egy évi ujoncidő után önként kötelezik magukat oly szabályozott életmód megtartására, amely a fogadalmak szellemével megegyező. Ezt fejezte ki XI. Piusz Pápa 1923. február 26-án, amelyet római terciáriusokhoz intézett: „A terciárius tisztasági fogadalmának megfelel a bűn­bánat szelleme, életének és viselkedésének önmegtagadó módjában; az engedelmességnek pedig megfelel önmagával szemben a lemondás szelleme, Istennel szemben pedig az isteni törvények iránti bátor és odaadó meghódolása mind­azzal szemben, ami Isten parancsait, az Egyház és a tör­vényes hatalom rendelkezéseit s a mindennapi kötelesség­teljesítést jelenti; a szegénység fogadalma pedig a földi javaktól való elszakadást s a szegények nagyvonalú szere­tetét kívánja oly módon, amint azt a ferences Harmadik Rend szelleme, mint a keresztény apostolkodás főszerve követeli, hogy a hit, a keresztény béke uralkodjék min­denütt, a különféle társadalmi intézményekben is." Ilyen életmód nyilvánvalóan a társadalmi bajok leg­főbb orvossága, hiszen ezeknek a bajoknak gyökerére te­15 A Ferences Harmadik Rend

Next

/
Thumbnails
Contents