A ferences világi rend (Budapest 1947)

Negyedik rész. Akik ezt a szellemet megvalósították

képe lett. Nagyon szépen mondja el ő maga lelkiéletének tételét: a türelmet önmagunk gyarlóságaival szemben: „A magam részéről, ha például feltettem volna magamban, hogy nem leszek hiú és mégis beleesem abba a bűnbe, higgadtan és szánakozva mondanám: „Lám, szegény szívem, megint beleestünk a gödörbe, amelyet úgy fogadkoztunk, hogy elkerülünk. Jer, álljunk föl és hagyjuk el egyszersmindenkorra. Kérjük Isten irgalmát; reméljük, hogy megsegít és jövőre állhatatosabbak leszünk. Térjünk vissza az alázatosság útjára. Legyünk bátrak és óvatosak. Isten segít és mi állhatatosak leszünk.." Ilyetén szelíd dorgálás után erősen megfogadnám, hogy ezt a hibát nem követem el többé, e végre alkalmaznám a megfelelő kegyelemeszközöket, mindenekelőtt pedig követném lelkiatyám tanácsát. Ilyen szelíden és csendesen bánj szíveddel. Ha elestél, ne csodálkozzál: mi csodálni való van azon, hogy az erőtlenség erőtlen, a gyarlóság gyarló, a nyomorúság nyomorult. Utáld teljes erődből a bűnt, amellyel Istent megbántottad; és az Ö irgalmasságába vetett bizalommal telve, térj vissza bátran a jámborság elhagyott ösvényére." (Sik S.: Dicsőség békesség, 200 lap.) Ezért tudott teljesen és tökéletesen Isten akaratára hagyatkozni s önmagát teljesen kiüresíteni. Csak egyszer jött indulatba: amikor legféltettebb erényét, tisztaságát akarták pellengérre állítani. Előkelő iratai, mély meglátásai s az új idők emberének lelkét megszólaltató evangéliumi szellemisége miatt XI. Piusz pápa őt tette meg az újságírók védőszentjének. 1622-ben halt meg. A Pireneusok lábánál, egyszerű földműves családból született De Paul Szent Vince. Már gyermekkorában igen nagy hajlandóságot mutatott az erények és a tudományok iránt, úgyhogy atyja plébánosához küldte, hogy tanítsa. Később szemináriumba került s mint fiatal pap Franciaország egyik tengerpartján állítólag kalózok kezébe is került és ott rabszolga lett. Mint rabszolga oly vidám és kötelességtudó volt, hogy gazdái keresztényeknek akarták eladni. így jutott el ismét Franciaországba. Párisban a Gondi-családnál nevelő volt, ahol igen megszerették ferencesen derűs lelke miatt. De Gondi, a család feje, a király gályarabjainak parancsnoka volt s Szent Vincét megbízta a szegény gályarabok lelki vezetésével. Mikor Párisba