A ferences világi rend (Budapest 1947)

Negyedik rész. Akik ezt a szellemet megvalósították

előttük egy tömjénezőt. A tömjénezőből ruhájára vércsöppek hullottak, úgyhogy egészen véres lett a ruhája. S ezzel életének három nagy erényét látta meg: tisztaságát a Szűz Anyában, alázatát a kis Jézusban s hősies áldozatos felebaráti szeretetét a ráhulló vércsöppekben. Ezen a karácsonyon örök szüzességet fogadott, de ezt a fogadalmát kemény próbának vetette alá az Ür. Tizenöt éves korában atyja meghalt, ekkor nagyatyja, Montbazon báró gyámsága alá került. Ö kényszerítette, hogy legyen Silly Róbert báró menyasszonya. Ezt nem utasíthatta vissza. A nászéjtszakán az ifjú férj álmot lát: egy angyal megjelenik és kéri, hogy feleségében csak testvért lásson és legyen az ő tisztaságának védője. De nem sokáig örvendhetett Johanna ennek a testvéri együttesnek. Az angolok elleni harcban Róbert súlyosan megsebesült a Poitiersben történt ütközetben. Kevéssel ezután Róbert fogoly lett, s Johanna-Mária most még bőkezűbben alamizsnálkodott és még többet imádkozott érte. De azután még súlyosabb megpróbáltatás várt reá. Férje meghalt. Férjének családja gyűlölettel telt el iránta és üldözni kezdte egészen a kastélybői való kiűzetésig. Mindenki elhagyta őt, de ő nem hagyta el Istent, s még erősebb volt hite szent nincstelenségében. Édesanyjához és testvéreihez tért vissza, s itt újabb küzdelem várt reá. Be kellett újólag bizonyítania, hogy a megfeszített Ür Krisztuson kivül mást nem ismer. Ezért tehát a toursi Szent Márton-templom mellett húzódott meg egy szegényes lakásban s magára öltötte a ferences bűnbánat ruháját, amelyet azontúl mindig viselt, úgyhogy az emberek remetének nevezték. Élete imádság és a bélpoklosok ápolása között oszlott meg. Rokonai ez alatt háta mögött minden követ megmozgattak, hogy ismét üldözzék ne csak ők, hanem a nép is. Rágalmaik értek is el valamelyes eredményt, úgyhogy rövid időre el kellett hagyma Tourst. De nem sokáig tartott rokonaik öröme. IV. Károly király udvarába hívta meg s ő a foglyok érdekében nagy befolyást gyakorolt a királyra. De még utolsó éveiben újabb keresztek gyötörték a lelkét: hazájának kétes sorsa és a nyugati egyházszakadás, amelynek végét már nem érhette meg, mert 1414-ben halt meg.