A ferences világi rend (Budapest 1947)

Negyedik rész. Akik ezt a szellemet megvalósították

avatási ügyét, azonban ez kellő okiratok hiányában mindezideig nem sikerült. Boldog Sziénai, vagy Fésűs Péter és Boldog Henrik dán Király. Iparos ember volt. Annyira lelkiismeretes volt áruinak eladásában, hogy amikor egy törött fogú fésűt talált, eldobta inkább, de el nem adta. Jellemző volt a hallgatás szeretete és a magányba való elrejtőzése. — Csupán a fésű árát mondta meg, azontúl egy szót sem szólt vevőihez s figyelmeztetőül ujját ajkára tette. Szabad idejében feleségével a ferencesek kórházában odaadó szeretettel ápolta a betegeket. Csendben, imádságban, szegénységben telt el egész élete. Miután élete társát, aki az erényekben is társa volt, elvesztette, a ferencesekhez ment s ott egy szegényes kis cellácskában élte le életének hátralévő napjait. És itt seregestül keresték föl az emberek tanácsért: Ancona kormányzójától kezdve — aki a kormányzásban kért tanácsot tőle — egészen addig a ferences testvérig, aki el akarta hagyni a ferences rendet. Ennek az egyszerű, igénytelen terciáriusnak oly nagy volt a híre, hogy a terciárius Dante megemlékezik Purgatóriumában az ő szent imáinak erejéről, amelyet a lelkekért végzett. 1289ben halt meg. Boldog Henrik dán királyt is a hallgatás, az egyszerűség szeretete késztette a királyi udvar elhagyására s másodszor sem sikerült a főuraknak Dániában tartaniok, mert a királyi ruhát levetve, — szegényen, a Harmadik Rend ruhájában Rómába és Assziszibe zarándokolt s ott is halt meg 1418-ban. Akik Jézusért még életüket is odaadták ... Az első ezek között az előkelő Ramón Lull, aki a Baleári-szigetek grófjai közül született. Szellemében is igen előkelő volt, hiszen tudományos világossága miatt kapta a Doctor illuminatus nevet. Harminc éves korában, könynyelmű élet után, elhagyta Majorka királyi udvarát, Szent Ferenc bűnbánó ruháját vette magára s felesége beleegyezésével hazájából egy remeteségbe távozott s ott élt kilenc évig. Később a Harmadik Rend házainak megalapításával foglalkozott. Minden vagyonát papnevelő intézetekre áldozta s ő