A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

göket űzzetek ki; ingyen kaptátok, ingyen adjátok. Ne legyen aranyotok, se ezüstötök, se pénzetek övetekben, se táskátok az útra, se két köntöstök, se sarutok, se bototok; mert méltó a munkás az ő élelmére. Ha valamely városba, vagy faluba bementek, tudakozódjatok, ki méltó abban és maradjatok ott, míg tovább nem mentek. Bemenvén pe­dig a házba, köszöntsétek azt, mondván: Békesség e ház­nak! És ha méltó az a ház, rászáll a ti békességtek, ha pedig nem méltó, békességtek visszatér hozzátok. S ha valaki nem fogad be titeket, sem beszédeiteket nem hall­gatja: kimenvén abból a házból, vagy városból, rázzátok le a port lábaitokról." 5 Ferencnek az evangéliumi rész hallatára lángralob­bant a szíve s abban a pillanatban élete hivatását maga előtt látta. A mise végén pap barátjával még külön meg­magyaráztatta magának ezt az evangéliumi részt s amikor kilépett az utcára, szent örömében eldobta cipőjét, zarán­dokbotját és köpenyét, övét. övének helyébe kötelet kö­tött s koldusruhát öltött magára, mely akkor olyan volt, mint ma a barátok ruhája s elindult apostoli útjára Umb­rián és Itálián keresztül az egész világra, hogy hirdesse életének ékesszólásával Krisztus áldott evangéliumát. A Kisebb Testvérek. A tisztaság, szeretet, alázat ilyen hősies megvalósu­lása nem maradhatott terméketlenül. Sokan megeléged­tek azzal, hogy bámulva csodálták őt. Mások arra merész­kedtek, hogy a Poverellót bántalmazzák. De jónéhányan ilyen példa láttán megindultan és megtörten léptek nyo­mába s Atyjuknak s mesterüknek választották. A Szegényke örvendező készséggel gyűjti maga köré első tanítványait. Azt akarja családjának tagjaitól, hogy mondjanak le minden vagyonukról s osszák szét a szegé­nyek között. Alázatosaknak akarja tudni őket s először az „Assziszi Bűnbánók" nevet adja nekik, majd később „Kisebb Testvérek"-nek nevezi őket. Szeretettel telítet­teknek akarja őket látni és többször megismétli Krisztus szavát: „Szeressétek egymást, amint én is szerettelek tite­ket." Tisztaság, szerénység, áhítat, áldozat szavakat a vé­rükbe írta, hogy a szeretet apostolkodása kivirágozhassék lelkükben a lelkek javára. Majd ezután parancsot ad ne­kik, hogy városról-városra járva, hirdessék a bűnbánatot és békességet.

Next

/
Thumbnails
Contents