Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

nem elégedtek meg a vallási élet hagyományos formáival, hanem közvetlenebb és személyesebb együttélést sürgettek az Egyházzal. Innét érthető a nemzeti nyelv jelentőségének emelkedése. „A hívők érzése, mely elevenebbé és mélyebbé vált, közvetlenebb és sajátabb kifejezést is keresett. Ezért az anyanyelv formáihoz fordult, mely hűségesebb tükre a léleknek. Ügy is mondhatnók, népiesen érzett és népiesen adott kifejezést érzésének... Bizonyos, hogy a népi nyelvek sorsa gyermekkorukban, úgy az ezredik év körül, szorosan össze volt kötve a nép vallási életével."

1 Gerhob reichersbergi prépost, korának egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb német írója, már a XII. század derekán örömmel állapította meg, hogy VII. Gergely reformja óta egészen megújult az Űr szőllője: üde tavaszi légáramlatok járnak benne és új dicsőítő énekek verik fel csendjét, úgy hogy már puszta látása örömre hangolja az embert és önkéntelenül a zsoltáros szavát csalja ajkára: „örvendezzetek az Istennek minden föld! szolgáljatok az Űrnak vigassággal." Azután így folytatja szavait: „Sőt már a Krisztus szolgálatában vitézkedő világiak ajkán is egyre sűrűbben hangzik fel Isten dicsérete. Az egész keresztény világban nem akad többé ember, aki nyilvános helyen trágár dalokat merne énekelni; ellenkezőleg, az egész földkerekség Krisztus dicsőítésétől visszhangzik. Már nemzeti nyelvű énekeket is zengenek dicséretére, különösen a németek, mivel az ő nyelvük kiválóan alkalmas művészi énekek költésére."

2 A vallási élet mélyebbé és bensőségesebbé válása elsősorban a vallásos színezetű társulatok, ú. n. test1 Volpe G.: Movimenti religiös! e sette ereticali nella societá medievale italiana. Firenze, é. n. 35 s k. 1. 2 Commentarius in psalmum XXXIX. MGH. Libella de lite imp. et pont. III, Berlin, 1897. 437. 1. 8