Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

II. Szent Ferenc programmja

Mindennek ellenére azonban mégis azt kell mondanunk, hogy a szent ú. n. megtérése külső tapasztalataitól és benyomásaitól teljesen függetlenül ment végbe. Öt nem a szegények és szenvedők iránt érzett részvét indította lemondásra és a legtökéletesebb szegénység vállalására; gyökeres életfordításában sem külső benyomásoktól fakadt eszmélődések, sem logikai gondolatfűzések nem játszottak szerepet. Mert ő nem fogalmi úton, hanem a zsenialitás intuíciójával, vagyis az eleven valóság közvetlen megfogásával jutott korszakalkotó nagy elhatározásra. Ott a kicsiny Porciunkulában nagyszerű látomása támadt: „meglátta lelki szemeivel azt, akit addig s úgy még nem látott s így értette meg azt, hogy ki ő s hogy mit akar tőle, mintha szemtől-szembe állt volna vele s ajkáról vette volna szót s ezért fordult meg a világ. Krisztus tehát megfogta őt, nem mint emlékezés, hanem mint világfölényes valóság. Ez az élmény neki egy csodálatos fel- és ráeszmélés, nagy felfedezés, kinyilatkoztatás és látás is volt. Meglátta az örök Atya fiát szegényen, alázatban, szeretetben s ugyanakkor végtelenül hódító erejében."

5

3 Ez az intuíció, ez a látomás kitörölhetetlenül belevésődött Szent Ferenc lelkébe. Nem tudott többé szabadulni tőle. Rabja maradt egész életére. Ettől fogva nem volt más gondolata és vágya, mint hogy életét minél tökéletesebben hozzáigazítsa a krisztusi mintához. Reggel ezzel a gondolattal ébredt, este ezzel aludt el. Szenvedélyes Krisztuskövetésében semmiféle emberi tekintet nem feszélyezte. A nyárspolgárok kicsinyes aggályoskodását épp úgy semmibe vette, mint korábbi víg cimboráinak gúnyát vagy a bárdolatlan utcai csőcselék durva tréfáit. Nem nézett 5

3 Prohászka O.: Hűlő világ. ö. M. XII. k. Budapest, é. n. 156 1. 46