Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

,143 kevéssé lehet érvet kovácsolni a magyar provincia megléte és önállósága ellen, mint a magyar kancellária fogalombeli tájékozatlanságából. Mert nyilvánvaló, hogy itt a prior szó nem sajátlagos dominikánus műkifejezés értelmében, hanem összefoglaló névként használtatik a dominikánus perjel és a ferences tartományi főnök fogalmának kifejezésére. A pápa, illetve kancelláriája egyszerűség okáért közös névvel akarta megnevezni a két nagy kolduló rend fejét; mivel pedig a korábban megerősített dominikánus rend a ferences renddel szemben az egyházjog nyelvén szólva elsőbbséget, precedenciát élvezett, természetes, hogy csak a dominikánus prior szóra eshetett választása. Felfogásunk helyességét bizonyítja három évvel később, 1238 aug. 9-én kelt levele, melyben külön-külön említi a két rend főnökét s ezért szabatosan dilectis filiis . . . priori provinciali fratrum Predicatorum de Hungaria et .. . ministro fratrum Minorum provinciáé Strigoniensis intézi leveleit.

1) A reánk maradt oklevelek tehát nemcsak mindenben megerősítik Salimbene testvér magyar vonatkozású adatait, hanem egyben és másban még túl is mennek rajtuk. így nevezetesen a terminus a quo kérdésében. A beregi egyezmény megerősítő okmánya 1233 őszén már fennállónak és jogilag teljesen kialakultnak tünteti fel a magyar provinciát. Ezzel szemben Karácsonyi János klasszikus ferences történetében azt állítja, hogy nálunk a beregi egyezmény idején még nem lehetett szó külön provinciáról, hanem csak kisebb kerületről u. n. custodiáról, melyet a nyugatnémetországi provinciális megbizásá*) Theiner i. m. 167. I.