Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc és szent Domonkos

,91 Domonkos túlnyomó részét — húsvéttól decemberig — Itálián kívül töltötte. Az 1218. év elfogadásának viszont a legenda ama megjegyzése áll útjában, hogy Hugolin bíboros a perugiai pápai udvarból naponkint átlátogatott a káptalanra. Tudván tudjuk ugyanis, hogy a pápai udvar 1216 után, szent Ferenc haláláig egyetlenegyszer sem kereste föl Pergiát.

1 Azt meg már föntebb láttuk, hogy a bíboros ebben az esztendőben már május elején Felsőolaszországba indult. Hasonlóan nem kerülhet szóba az 1219. év sem, mivel szent Domonkos pünkösdkor (május 28.) még Franciaországban tartózkodott. Még kevésbbé gondolhatunk az 1220.és 1221. évekre, mivel ezekben, épen pünkösdnapján, maga szent Domonkos is káptalanra gyűjtötte össze fiait Bolognába. Ez a kronológiai lehetetlenség már magában eldönti a legenda hitelességének kérdését s fölment bennünket benső valószinűtlenségének további fejtegetése alól. Valamivel több bizalmat ébreszt az a találkozás, melynek nyomát a fribourgi minorita kolostor könyvtárának egyik XV. századi kéziratában találjuk. E mindmáig kiadatlan kódex túlnyomó részében szent Ferenc életéből vett történeteket tartalmaz.

2 A történetek között a már ismert tárgyúak mellett meglehetős számmal akadnak olyanok is, melyeknek eredetijét egyetlen rendelkezésünkre álló forrásban sem találjuk. Ilyen többek között a 88. számú is, mely ezt a címet viseli: Quomodo beatus Dominicus et beatus Franciscus fuerunt contemporanei.

3 Fischer i. m. 98. 2) Bő ismertetését adja Deiorme F. M. : Descriptio codicis 23. J. 60. bibliothecae fr. min. convent. Friburgi Helvetiorum. Arch. Franc. Hist. 1917. 42. s kk. 11. 3) U. o. 94. s k. 1.