Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Assisi Szent Ferenc szociális hatása

,63 hanem az igények lehető korlátozásán és a tökéletes lelki függetlenség megóvásán van. Nagyon jól tudja ő, hogy amíg életünk bele van ágyazva a földi viszonyokba, nem lehetünk el emberi természetünkkel adott szükségleteink kielégítése nélkül. Ennünk, innunk, ruházkodnunk s valahol lakoznunk kell. Es épen e ponton nyilvánul a legszembetűnőbben szentünknek a munka szociális és ethikai értékéről alkotott magas felfogása: arra kötelezi rendtársait, hogy elsősorban munkával keressék mindennapi kenyerüket s a koldulást csak mint kisegítő eszközt ajánlja. Végrendeletében maga írja magáról: „Magam kezeimmel dolgoztam és akarok is dolgozni; azt meg határozottan akarom, hogy minden rendtársam dolgozzék, amint a tisztességhez illik". Szabályzataiban is nagy nyomatékkal hangsúlyozza az ez irányú kötelezettséget. Pl. „A rendtársak pedig, akik dolgozni tudnak, dolgozzanak s gyakorolják a mesterséget, melyhez értenek, ha nincs lelkük üdvössége ellen s tisztességgel munkálhatják". „Minden rendtárs törekedjék jó dolgokkal foglalatoskodni, mert írva vagyon : Tégy mindig valami jót, hogy az ördög elfoglalva találjon, és másutt: A tétlenség a lélek ellensége. Azért kell, hogy az Úr szolgái imával vagy valami hasznos munkával legyenek elfoglalva". „Rendtársaim, kiknek az Úr tehetséget adott a munkára, dolgozzanak híven és áhítattal úgy, hogy elűzze a henyélést, mely a lélek ellensége, ne oltsák ki a szent imának és áhítatnak lelkét". A franciskánus évkönyvek száz meg száz esetét tartalmazzák annak, mily hűségesen és találékony szeretettel teljesítették az első társak e parancsot. Isten iránti tökéletes odaadás, elszakadás min-