Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Assisi Szent Ferenc szociális hatása

,62 podnak, mert „hiúságok hiúsága és minden hiúság." Szent Ferenc azonban nem azért esküszik örök hűséget a Domina Paupertasnak, hogy érette és nevében gyilkos harcra keljen a gazdagok ellen. Korántsem. Az ő lemondása nem a vagyonaiban gőgösködő és mások vagyonára acsarkodó szegénység, hanem az önmagában boldogító valódi krisztusi szegénység. Ő nem azzal akarja élét venni a kirobbanásig érett gazdasági és szociális ellentéteknek, hogy a szegényeket a gazdagok ellen lázítja, mint az albigenzisek és waldenzisek megkísérelték, hanem azzal, hogy szegényt és gazdagot egyaránt meggyőz, hogy igazi boldogság és béke csak a muló javaktól íüggetlen és Isten felé fordult lélekben lakozik. Az ember értéke földi és földöntúli boldogsága tehát nem attól függ, hogy duskálkodik-e földi javakban vagy pedig koldusszegény, hanem hogy minő lélekkel viseli szegénységét, illetve használja gazdagságát. Szent Ferenc szociálfilozófiájának alapja a vándormadár ösztöne. „Ez a föld a mi sárfészkünk, pelyhes és puha, meleg a szívünk szeretetétől, de hiába, csak meg kell válni tőle, mikor majd egy szebb világnak tavasza int." Ne tapadjunk hát hozzá; legyünk készek minden pillanatban a búcsúvételre és a kiröppenésre. A szegény ne zúgolódjék, hogy neki kevesebb jutott a földi javakból, sőt legyen érte hálás, hogy kevesebb nyűg akadályozza lelke szabad szárnyalását; a gazdag pedig igyekezzék úgy használni gazdagságát, hogy lelkének kárát ne vallja. Ennek a felfogásnak teljesen megfelel a munkáról táplált felfogása. Mert szent Ferenc szegénysége nem egyértelmű a koldussággal. Nála a hangsúly jiem a földi javak elvetésén vagy éppen kárhoztatásán,