Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc műve

42 De szent Ferenc nem csak befelé, hanem kifelé is nagy mértékben tágította a vallás hatókörét. E tekintetben legnagyobb érdeme, hogy a feltörekvő alsóbb társadalmi osztályokat, melyek az előző két emberöltő vajúdásai közepett nyiltan az egyházi és társadalmi forradalom útjára tértek, újból összebékítette az Egyházzal. A lázadás legfőbb oka az Egyházba vetett bizalom megingása volt. A vagyonilag és politikailag megizmosodott s vallásos és szellemi igényeiben több oldalúvá lett polgárság széles rétegei, mivel sem a gazdag és elvilágiasodott főpapoknál, sem a kolostorok falai mögé zárkózó szerzeteseknél nem tudták oltani több bensőség és mélyebb lelkiség után égő szomjukat, gyűlölettel teltek el a hierarchia iránt s megvetéssel fordultak el Rómától. Sokan a közöny» mások a nyomukban settenkedő eretnekség karjaiba vetették magukat. Szent Ferenc a szeretet éleslátásával azonnal meglátta a bajok gyökerét és heroikus lemondásával kézzelfoghatólag bebizonyította a világnak, hogy a szegénység és egyszerűség eszményének követése nem ellenkezik az Egyház szellemével. De nem érte be ennyivel. Mint lovaghoz, a Szegénység úrnő lovagjához illett, állandóan azon munkált, hogy minél több követőt hódítson eszméjének. Magányos hegyormok, eldugott völgyek és lakatlan pusztaságok helyett szüntelenül a városok és falvak utcáit rótta s úgy hívogatta, csalogatta maga után az anyagiasság hínárjában vergődő emberek ezreit. Mint rendalapító is így tett. Testvéreit erdők és vadonok helyett a városokban és falvakban telepítette meg s mint első városlakó és demokratikus rendet szervezte meg őket. Ebből önként következett, hogy a