Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Anima Franciscana

20 rei az embernek s ez okból szeretettel kell hozzájok közelíteni. De szeretetet érdemelnek a teremtmények azért is, mert egyik vagy másik tulajdonságukkal a lelki és erkölcsi élet különböző íogalmait szimbolizálják. így a víz a szent bűnbánatot és töredelmet hozza eszébe, a fa a keresztre emlékezteti, a virágok pedig önkénytelenül arra terelik gondolatait, aki a Szentírásban a mező virágának és a völgyek liliomának mondatik. A bárányról észrevétlenül az isteni Bárányra csapnak át gondolatai, míg a búbos pacsirta a két legfőbb szerzetesi erényre : a szegénységre és alázatosságra figyelmezteti. De ugyanígy a tűznek, a napnak, a kőszálnak, sőt az útfélen hentergő féregnek is megvan a maga rejtett értelme.

1) Ez okból Szent Ferenc a nagyobb és okosabb testvér gyöngédségével közelít minden teremtményhez s elhalmozza őket szeretetének legkülönbözőbb jeleivel. Valósággal becézgeti őket. A tücsök testvérrel dalos versenyt rendez, a bevagnai völgyben öszszesereglett madarakat szépséges prédikációban buzdítja a jó Isten dicsőítésére, a gerlicéknek fészket rak, a nyúltestvérnek keblén nyújt oltalmat s a fácántestvérnek tulajdon cellájában rendel lakást. És az állatok megérzik s hasonlóval viszonozzák szeretetét. Az emberek után a vén föld, a természet arca is földerül s egy pillanatra visszatér a paradicsom szent békéje. Ember és természet annyi meddő évezred után újból egymásra találnak s találkozásuk kiapadhatatlan bő forrását nyitja meg a szent ihletéből kibontakozó új költészetnek és művészetnek. Az anima Franciscana két alapvonásának: a fenntartás és hátsó gondolat nélküli Kri sztus-követésl) Spec. perf. cc. 115—119.