Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Az egri ferences kolostor alapítása

,160 áltaí kell az aranybulla eredeti példánya is — s ezen a címen az udvar legbensőbb emberei közé tartozott. Udvari összeköttetéseit bizonyára Egerbe távozása után is fenntartotta és így a legközvetle­nebb forrásból értesülhetett az első ferences rajok beszürenkezéséről és állandó megtelepedéséről. De ugyanígy valószínűnek kell tartanunk azt is, hogy a nagy befolyású főpap az első hirek vétele után nem sokáig váratott a jámbor testvérek maga mellé telepítésével. Hiszen Kilit urat egész püspöki működése lelkes és buzgó főpapnak mutatja, aki szükség esetén áldozni is tudott az egyház érdekei­ért. így mindjárt kormányzása kezdetén engedélyt kért III. Honorius pápától, hogy bizonyos kápolnák jövedelmét tűrhetetlen nyomorban vergődő kano­nokjainak prebendáihoz csatolhassa. 1 Még beszéde­sebb bizonyságát adta áldozatkészségének a kies fekvésű bélháromkuti cisztercita apátság megalapítá­sával. 2 Maga az apátság áldozatául esett ugyan az idők romboló dühének, de szép román stílusú temploma ma is diadalmasan hirdeti építtetőjének bőkezűségét. De Kilitnek volt érzéke a szociális élet magasabb követelései iránt is. Ennek jele, hogy a Szent Jakab-kórházat, melyet elődei elvontak eredeti rendeltetésétől, ismét a betegek ápolására és a szegények gondozására rendeztette be. 3 Mindezek az adatok amellett bizonyítanak, hogy a derék főpap nemcsak külső lehetőségek Schmitth i. m. 1. k. 139. 1. V. ö. Békefi R.: A magyar­országi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája. Kath. Szemle, 1901. évf. 105. s kk. 11. 2) Schmitth i. m. 1. k. 151. I. V. ö. Balics L. : A róm. kath. egyház története Magyarországon. 11. k. 2. r. Budapest, 1890. 228. 1. 3) Schmitth i. m. 1. k. 152. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents