Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Az egri ferences kolostor alapítása

,159 szeretett szülőhazája felé. Sőt jogunk van hinni, hogy közbenjárásával királyi atyjauránál is hathatósan egyengette a bejövő testvérek útját. A terjeszkedés nyugati irányából önként következik, hogy a népek nagy országútján, a Dunán leereszkedő testvérek elsőnek a fejedelmi folyam mentén vagy legalább közelében fekvő városokban, Pozsonyban, Győrött, Esztergomban, Óbudán és Székesfehérvárott szállottak meg.

1 Legelőször minden bizonnyal a magyar Sión ormán rendezkedtek be.

2 Erre mutat az is, hogy a magyar rendtartomány az első években provincia Strigoniensis néven szerepelt.^ Ilyen körülmények között Eger nem lehetett első állomása szent Ferenc fiainak. Ambrozovskynak, Szentiványinak, Turóczinak, Schmitthnek, Fuxhoffernek és az utánuk induló újabb íróknak erre vonatkozó állítása merőben légből kapott, melyet a rendelkezésünkre álló hiteles források egyike sem támogat. De ha az egri kolostor nem is volt kiinduló pontja a magyar ferences mozgalomnak, mindenesetre nagyon, nyomban szárnyrakelése után belekapcsolódott. Legjobb bizonyság erre alapítójának, II. Kilit püspöknek egyénisége. Kilit úrról ugyanis nyilván tudjuk, hogy püspöksége előtt huzamosabb időn át (1219—1224) a kancellári tisztet viselte II. András király oldalán

4 — többek közt az ő keze J) Karácsonyi i. m. 14. s k. 1. 3) U. o. 161. s k. 1. Eszterle i. m. 31. s kk. 11. Virágh R.: Szent Ferenc fiai Esztergomban. Esztergom és vidéke. 1927. 37. szám. 3) Karácsonyi i. m. 162. 1. *) Fejérpataky L. : A királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. 96. I.