Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

145 zottan 1228-at ír.

1) Tehát a fokozottabb kifelé hatásra irányuló törekvésnek is ekkor kellett megindulnia. Az sem lehetetlen azonban, hogy János testvér csak második provinciálissága idején, vagyis az 1232—39. években fejtette ki nagyszabású propagatorikus tevékenységét. Glassberger Miklós, az ismert középkorvégi ferences krónikás oly határozottan állítja ezt, hogy alig kételkedhetünk szavának igazságában.

2) Hiszen tudjuk, hogy a nagyérdemű morva testvér még teljes és hiteles szövegében használhatta Jordán testvér krónikáját, melyet túlnyomó részében épen ő tartott fenn számunkra. Az a tény, hogy a Magyarországgal együtt említett országok közül Lengyelországban

3 és Dániában

4 forráskritikailag ellenőrizhető adatok szerint csak 1232-ben, Norvégiában pedig 1233-ban jelentek meg az első ferences testvérek,

5) szintén a későbbi dátum mellett szól. Ez esetben azonban Piancarpinói János akcióját még kevésbbé vehetjük egyértelműnek a magyar provincia megalapozásával, mintha első provinciálissága idejére vonatkoztatjuk, így ugyanis mindössze egy esztendő, 1232—3 jutna a meghonosodásra és begyökeresedésre. Ez pedig még a ferences terjeszkedésben is túlságosan rövid idő. De ellent kell mondanunk Karácsonyinak abban is, hogy a valóságosnál lassúbbnak képzeli a ferences térfoglalás menetét. Pedig épen ő mutat rá legnyomatékosabban az okokra, melyek szent Ferenc *) Chron. fr. Jord. 47. 1. 2) U. o. 48. 1. 3 j. Golubovich i. m. II. 224. s k. 1. 3) Dersch W.: Die Provinzialminister der bömisch-polnischen Konventualenprovinz. Franzisk. Studien. I. (1914.) 195. I. 4) Golubovich i. m. II. 225. 1. 6) Chron. fr. Jord. 48. 1. 3. j. 10