Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

,144 ból az esztergomi őr (custos) kormányzott.

1) Ez az állítás azonban nehezen tartható fenn, mert részben hibás, részben erősen vitatható előtételeken nyugszik. így mindjárt hibás a kiindulása. Karácsonyi ugyanis Gianói Jordán testvér krónikája nyomán 1229-re teszi szent Ferenc fiainak bejövetelét, holott a kérdéses helyen csak ez áll: „Ez — t. i. Piancarpinói János testvér — igen buzgó terjesztője volt a rendnek. Mikor ugyanis provinciális lett, testvéreket küldött Csehországba, Magyarországba, Lengyelországba, Dániába és Norvégiába".

2) Mint látjuk, Jordán testvér nem megtelepítésről, hanem csupán testvérek küldéséről beszél. Szavait tehát úgy is értelmezhetjük, hogy nem a rend megalapozására, hanem a már korábban megvetett alap megerősítésére és kiszélesítésére küldötte hozzánk a szóbanforgó testvéreket. Annál inkább jogunk van ezt tennni, mivel két sorral lejjebb a lotharingiai megtelepedésről szóltában olyan kifejezést használ, melynek tényleg kezdeményezés, alapvetés az értelme : ordinem in Lotharingia plantavit.

3) A kifejezések ez éles különbözősége aligha lehet a véletlen szeszélye.

4) Jordán testvér az első helyen említett országokban nyilván továbbfejlesztésről, Lotharingiában pedig új alapításról akar beszélni. De más tekintetben is hibás Karácsonyi adata. Szerinte ugyanis Piancarpinói János 1229-ben lett a német provincia feje, holott Jordán testvér határo1) Id. m. I. 14. 1. 2) Hie ordinis sui dilatator maximus fűit. Minister enim (secundario) factus in Bohemiam, in Ungariam. in Poloniam, in Daniam et Norvégiám fratres misit. Chron. fr. Jord. 48. 1. 3) U. o. 49. I. 4) Eszterle is utal e különbségre. Id. m. 14. s k. 1.