Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

,142 összeköttetést tartott fenn a rend egyetemes fejével, Illés testvérrel, kedvében járt neki és 2. nagy tekin­télyben állott a király előtt. Az így nyert anyagot lényegesen kiszélesíthet­jük a magyarországi okleveles anyaggal. A legrégibb magyarországi oklevél, mely hivatalos formában tu­domást vesz a ferences testvérek ittlétéről, a beregi egyezmény 1233 szeptember havában kelt megerő­sítése. 1) Az ünnepélyes formában tartott okmány a kancelláriai gyakorlatnak megfelelően részletesen fel­sorolja a kiállításnál jelen volt tanukat. Ezek során bukkan elénk a magyarországi ferencesek feje. De nem hivatalosan elfogadott nevén, nem mint minis­ter, hanem mint prior provinciális szerepel. A kirá­lyi kancelláriában tehát még nyilván nem voltak tisztában a fogalommal s a ferences terminológiát összetévesztették a dominikánussal, amiből Karácso­nyi János joggal következteti, hogy a betelepedés nem sokkal előbb történhetett. 2) Hogy tényleg csak terminológiai járatlanságról van szó, arra legjobb bizonyság IX. Gergely pápa, aki 1234 aug. 16-án kelt levelében már teljes szabatossággal minister ordinis minorum in Hungaria néven említi a ma­gyar ferences provinciálist. 3) Igaz, hogy ugyanő egy évvel később 1235 jun. 7. 4) és aug. 31. 5) dilectis filiis ordinis Predicatorum et . . . fratrum Minorum prioribus Strigoniensibus címezi, de ebből époly Theiner A.: Monumenta hist. Hungáriám sacram illus­trantia. I. 116. s kk. 11. 2) Id. m. 1. 14. 1. 3) Theiner i. m. I. 127. 1. Sbaralea G.: BuIIarium Francis­canum. I. Romae 1759. 131. 1. 4) Sbaralea i. m. 164. 1. 5) Fejér G.: Codex diplomaticus Hungáriáé. III. 2. 451. 1. Theiner i. m. 136. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents