Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)
A magyar ferences provincia kialakulása
,133 és azt fogod találni, hogy a királyok és királyfik, a királylányok és királynék, a grófok és hercegek, a fejedelmek és bárók s a világ hatalmasai mind kisebb testvéreket alkalmaznak gyóntatókul és tanácsadókulV) Magyarország az olasz félszigethez való közelségének megfelelően szintén korán belekerült a ferences mozgalom sodrába. Munkábavételét maga a szent alapító tűzte programmra azon a nevezetes pünkösdi káptalanon, mely első ízben határozta el az alpokontúli (provinciáé ultramontanae) és a tengerentúli tartományok (provinciáé ultramarinae) felkeresését. 2) E határozatnak megfelelően egy kisebb csapat valószínűleg mindjárt a káptalan szétoszlása után, vagyis 1217 nyarán Magyarországnak vette útját. Assisiből Anconába s innét a tengeren át Zárába, vagy ami hihetőbb, Zenggbe indult. Utjának ezt a részét egy Rómából haza igyekvő magyar püspök oltalma alatt és költségén tette meg. Mihelyt azonban szárazföldet értek, a testvérek elváltak nagylelkű pártfogójuktól, mert az nagyúri módon, lóháton járt, ők pedig szegény szerzetesekhez illően csak gyalogszerrel vágtak neki az előttük oromló horvát hegyeknek. De vesztökre, mert a hegyekben tanyázó félvad pásztorok lépten-nyomon ellenök támadtak, rájuk uszították kutyáikat, lándzsáik nyelével döfköd1 . . . vide Franciam, respice Aiemaniam, verte te ad Angliám, inspice Guasconiam, Aragoniam, Hispániám, Boemiam, Ungariam, Austriam, Lombardiam, Siciliam et totam Italiam, et reperies, quod reges, filii regum et filiae uxoresque, comites, duces, principes, barones et dignitate saeculi fulgentes fratres Minores in suis hospitiis habere pro confessoribus et informatoribus. De conformitate vitae b. Francisci ad vitám Domini Jesu. Anal. Franciscana, IV. Quaracchi, 1906. 563, 1. a) A káptalan idejére nézve 1. Balanyi Gy.: Assisi szent Ferenc. Budapest, 1927. 292, 1.
