Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,130 nünk. Az a körülmény, hogy a capistranoi regula mindjárt első fejezetében ravennai szoldókat emleget, 3 még valószínűbbé teszi e következtetést, mert hiszen Faenza — tudjuk — a ravennai tartományban fekszik; ott a középkorban széltében-hosszában járta a ravennai pénz, Firenzében ellenben soha. Marianus elbeszélésének a firenzei eredetre vonat­kozó része tehát nem felelhet meg a tényeknek. Böhmerrel esetleg arra is gondolhatunk, hogy a szerző Faventiát összetévesztette Florentiával, 2 bár ez kevésbbé látszik valószínűnek. Davidsohn ellen­vetése, hogy a harmadrend alapításának firenzei területhez való rögzítése semmivel sem öregbíthette a cinquecento kezdetén álló Firenze fényét és dicsőségét, 3 semmit sem mond; hiszen nyilvánvaló, hogy a jámbor szerzetesíró szemei előtt nem a renaissance örömeiben és bűneiben úszó Firenze, hanem mindenekfelett szeretett szülővárosa lebegett. A másik érdekes tanúság, amit a bullák és szabályzatok összehasonlító tanulmányozásából le­vonhatunk, a rend kezdő szervezetére vonatkozik. Megállapítható ugyanis, hogy a testvérület éllén álló ministerek 1227-ig az első rend tagjaiból kerültek ki; ekkor azonban ideiglenesen a világiak kezébe ment át a vezetés. Ezt különben más forrásból is tudjuk. Nevezetesen Bernardus a Bessánál ezt olvassuk: „Ezeknek az élére eleinte egy testvért rendeltek ministernek; most azonban saját ministereikre van­nak bízva, de mégis úgy, hogy a testvérek, mint 1) Viri qui huius fraternitatis fuerint de panno humiii sive colore induantur cuius brachium sex soldorum Raven­(natensium) pretium non excedat. Reg. ant. 2) I. h. XXXIV. 1. 3) I. h. 71. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents