Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,123 akár művének közvetlen folytatói adtak volna ilyent.

1 Szerinte egészen a Supra montem bulla megjelenéséig csupán helyi jellegű statutumok szabályozták a bűnbánó testvérek életét. Azért valóságos szenzációként hatott a tudományos világra, amikor Sabatier Bartholus-kiadása függelékében elsőnek hírt adott Marianus említett kéziratáról s benne a terciárius regula egy régebbi példányáról.

2 Még nagyobb meglepetést keltett, amikor a következő évben ugyanő az Abruzzokban fekvő capistranoi kolostor könyvtárában egy másik, még régebbinek látszó példánynak jutott a nyomára. Mivel ezen utóbbit rövid bevezetés és néhány kommentáló megjegyzés kíséretében azon melegében nyilvánosságra adta,

3 mindjárt megindult felette a vita. A franciskánus irodalom elismert tekintélyei: Mandonnet,

4 Müller," Goetz'' stb. siettek leszögezni álláspontjukat az új leletekkel szemben. De véleményeik nagyon szerteágazók voltak. Különösen három pontban éleződtek ki nagyon az ellentétek: 1. a capistranoi szöveg felírásának értelmezésében, 2. a Marianus-féle és a capistranoi szöveg egymáshoz és IV. Miklós bullájához való viszonyának megítélésében és végül 3. a két szöveg eredeti és későbbi rétegeinek különi) Id. m. 141. I, ') Fratris Franc. Bartholi Tractutus 160. 1. 8) Regula antiqua fratrum et sororum de poenitentia seu tertii ordinis sancti Francisci, (Opuscules de critique historique, I.) Paris, 1901. *) Les régles et le gouvernement de l'ordo de poenitentia au XIII

e siécle. (Opuscules de critique historique. fasc. IV.) Paris, 1903. 5) Zur Geschichte des Bussbrüderordens. Zeitschrift f. Kirchengeschichte. 1902. 496. s kk. 11. 6) Die Regel des Tertiarierordens. U. o. 97. s kk. 11,