Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,122 rend keletkezését illetőleg korában elterjedt téves vélekedések eloszlatására, szintén amellett bizonyít, hogy a találkozás nem történt meg.

1 így a rendalapításban és a regulaszerkesztésben való együttműködés módját egyelőre újabb adatok felszínre jutásáig nyilt kérdésnek kell hagynunk. Ez azonban egyáltalában nem érinti az eddigi megállapítások igazságát. Hiszen mindössze arról van szó, hogy Hugolin és szent Ferenc az 1221. év első felében és Firenzében nem találkozhattak személyesen; ettől azonban még nagyon könnyen együttműködhettek a harmadrend szervezésében. Hiszen az együttműködésnek a személyes gondolatkicserélésen kívül még száz más módja van s a jelen esetben mi sem kényszerít bennünket, hogy a személyes találkozás mellett kössük le magunkat. Sőt a források — mint láttuk — inkább az ellenkezőt javalják. Annál kevésbbé van okunk ragaszkodni a személyes találkozás feltételezéséhez, mivel szent Ferenc és a bíboros — Davidsohn állításával ellentétben — már évekkel előbb találkoztak s azóta hihetőleg állandó érintkezésben is voltak egymással.

2 Szorosan összefügg ezzel a harmadrend kezdő történetének másik gyakran vitatott problémája, t. i. a regulaszerzés kérdése. Egészen a jelen század elejéig a IV. Miklós pápa Supra montem kezdetű bullájában foglalt szabályzat szerepelt legrégibb általánosan kötelező regulaként. Korábbinak létezését nem lehetett forrásainkból megállapítani. Ezért Müller kétségbe is vonta, hogy akár szent Ferenc, 1) U. o. 52. 2) Brem E.: Papst Gregor IX. bis zum Beginn seines Poniifikats. Heidelberg, 1911. 112. s kk. 11.