Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,121 szellemes és egyes részleteiben hiteles adatokra támaszkodó kombinációja élénk ellenmondásra talált a franciskánus kérdés tanulmányozói körében. Joggal utaltak rá, hogy a bonyolult bizonyítási mód már magában is elegendő a feltevés valószínűségének megingatására. Még nagyobb baj, hogy az 1221. évi április—májusi firenzei tartózkodást lehetetlen beilleszteni szent Ferenc életének ismert adatai közé. A források előadása szerint ugyanis a szent március 10-én Catanii Péter, az első vicarius generalis halálakor még Assisi környékén időzött és május 30-án már ismét ott volt, hogy résztvegyen az akkor kezdődő capitulum generálén.

1 Nincs tehát rá mód, hogy e rövid terminusok közé beillesszük a legalább másfél-két hónapot igénylő firenzei tartózkodást, különösen ha még azt is számításba vesszük, hogy Marianus előadása szerint szent Ferenc május 20-ika után még napokat töltött Poggibonsiban és más környékbeli falvakban, tagokat gyűjtve új alapítása számára.

2 Ez az ellenvetés egymagában elegendő Davidsohn kombinációjának megdöntésére. A mondottak után tényleg teljesen kizártnak kell tartanunk szent Ferenc és Hugolin találkozását az említett időpontban és körülmények között. így Marianus előadásából az együttműködés tényénél többet nem fogadhatunk el történeti valóságnak. Az a körülmény, hogy Bernardus a Bessa egy szóval sem említi a személyes találkozást, mely pedig mindennél alkalmasabb lett volna célja elérésére, a harmad1) Fischer i. m. 127. s kk. 11. Wyngaert i. h. 50. 1. 2) . . . venne al Poggio Imperiale di Valdesa, dove predichö ferventemente et aminogli a penitentia et ricevenna alcuni a questo 3o ordine. Wyngaert i. h. 47. 1.