Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,120 folytatja: „Ezek rendje szabályzatának elkészítésében vagyis életrendje megszabásában a boldogemlékű Gergely pápa, ki akkor még kisebb hivatalban volt és szent Ferenccel a legbensőbb barátságban állott, alázatosan pótolta, ami tudomány a szent férfiúban hiányzott. "

1 A közreműködés tényét tehát történeti valóságnak kell elfogadnunk. A főnehézség nem is ebben, hanem a közreműködés módjának és közelebbi körülményeinek megállapításában rejlik. A történetírók vélekedése itt válik el és fordul szemben élesen egymással. A legszélsőbb álláspontot e tekintetben Davidsohn R. képviseli. Ő ugyanis minden részletében igaznak fogadja el Marianus elbeszélését. E felfogásának megfelelően így rekonstruálja az eseményeket : Hugolin 1221. április elején Firenzébe jött; itt találkozott szent Ferenccel, megbeszélte vele a bűnbánó testvérek renddé szervezésének módját s egyben a számukra készítendő szabályzat főbb elveit. Ezután Piacenzába távozott. Szent Ferenc pedig megállapodásuk értelmében azonnal hozzálátott a regula megszerkesztéséhez. Mihelyt elkészült művével, Mihály testvér útján haladéktalanul Piacenzába küldötte bemutatás, illetve jóváhagyás céljából. A bíboros némi simítással jóváhagyta a tervezetet, melyet azután a szent valószínűleg május 20-án, Áldozócsütörtökön hozott nyilvánosságra.'

2 Firenze tudós történetírójának ezen kétségkívül 1) In regulis seu vivendi formis ordinis istorum dictandis sanctae memoriae dominus papa Gregorius in minori adhuc officio constitutus, beato Francisco intima familiaritate coniunctus, devote supplebat quod viro sancto iudicandi scientia deerat. J. h. 686. 1. 2) I. m. 72. s k. 1. •