Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

115 tapogatózunk. Mindössze két, meglehetősen későkori forrásból tudhatunk meg egyet és mást. Az egyik a Fiorettinek e részben — úgy látszik — helyi hagyományra támaszkodó 16. fejezete, mely elmondja, hogy a szent egyszer Cannaio nevű helyiségben olyan hévvel beszélt, hogy a falu összes férfiai és asszonyai szavain föllelkesedve el akarták hagyni tűzhelyüket, hogy őt kövessék; a poverello azonban nem engedte ezt meg nekik, hanem így szólt hozzájuk: „Ne hirtelenkedjétek el a dolgot s maradjatok csak itthon; majd én előírom, mit kell cselekednetek lelketek javáért."

1 Szólt s a legenda szerint ekkor határozta el magában a harmadrend szervezését. Sokkal bővebb ennél másik forrásunk, a XVI. század elején élt Firenzei Marianus testvér

2 Compendium Chronicarum-ja és egy másik, szintén kéziratban reánk maradt aszketikus tárgyú műve. Az előbbiben tárgyunkat illetőleg ezt olvassuk: „Szent Ferenc az Úr 1220. esztendejében Velencébe és Bolognába jött. Ez utóbbi helyen mindenki tisztelettel, örömmel és hangos tetszésnyilvánítással fogadta, de különösen Hugolin úr, a rend protektora és a római szentegyház követe, akinek kíséretében azután a szent Firenzébe jött. Mivel itt a nép részéről igen nagy hajlandóságot tapasztalt a bűnbánattartásra, azért szabályzatot készített a házassági kötelékben élő férfiak és nők számára. A szabályzat megkészítésében Hugolin úr pótolta, ami szerkesztői készség szent Ferencben hiányzott . . . Ezek után szent Ferenc Alverna hegyére, majd *) Assisi szent Ferenc virágos kertje. Ford. Kaposy J. Budapest, 1921. 44. 1. -) A reávonatkozó irodalmat 1. Wyngaert i. h. 3. 1. j„ 10*