A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946 (Budapest 1947)

VI. Az Előhírnök születési helye.

órányi járásra van egymástól. De itt a Magyar Szentföldön egész jól simulnak egymáshoz, hisz a két szereplőnek: a betlehemi Gyermeknek és az ain-karimi Jánosnak igen szorosan egymáshoz kötött élete volt. Nem tudnám szebben, ékesebben elmondani az asszonyszülöttek e legnagyobbjának drámai életét, mint ahogy azt maga a Szentírás leírja. -— Azért szórói-szóra felolvasom a szentírási részleteket, amelyek összefüggően elénk állítják e megrendítő földi pályát. Hallgassátok tehát: Szent Lukács: 1, 5—25; 56—80. 3, 1—12; 7, 18—28. Szent Máté: 14, 3—13. íme, tehát a legdrámaibb vértanú: Keresztelő Szent János! íme, a Pusztában kiáltó! — Pusztába elvonulva saját önmegtagadó és bőjtös élete példájával tanítja az emberiséget, milyen lelkülettel ketl fogadni a Megváltót... Étele sovány szentjánoskenyér és sáska, ruházata lágyékára kötött állatbőrdarab. Sanyargatott aszkétaként lép az emberek útjaira s messzeható dörgő hangon feddi a bünt, s ajánlja az erényt. íme, a Krisztusra ujjalmutató! •— És milyen alázatos! Midőn egyéni fönsége miatt őt gondolják Krisztusnak, „megvallotta és nem tagadta, megvallotta, hogy nem ő a Krisztus!" Sőt annyira nem, hogy még csak arra sem A Betlehemi Barlang és a Szt. János kápolna diszes kapui.