A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946 (Budapest 1947)
I. A Magyar Szentföld tervének előkészítése.
és "nagyböjt idején az egész világon templomi gyűjtések legyenek a Szentföld javára. X. Ince pápa 1645 szeptember 19-én „Salvatoris" brevéjében szószerint és egész terjedelmében megerősíti és megújítja elődjének fönti rendelkezéseit azzal, hogy advent és nagyböjt idején a szónokok tárják a hívek elé a Szentföld szorult helyzetét, a világ pátriárkái, érsekei és püspökei pedig, amikor Rómába jönnek, számoljanak be ezen rendelkezések megtartásáról és a gyűjtések eredményéről. VIII. Sándor pápa „Salvatoris" berévéjében 1689 nov. 18-án megújította a fenti rendelkezéseket. XIV. Benedek pápa 1743 augusztus 20-án „Emanarunt nuper" brevéjében elrendelte, hogy évenként négyszer le.gyen gyűjtés a Szentföld javára és a szónokok beszéljenek*- a Szent Helyek szükségleteiről, mert az akkori szentföldi kusztos szerint oJyan kevés alamizsna gyűlt össze, hogy nem fedezhették a Szentföld szükségleteit, így vesztették el a katolikusok Szűz Mária sírjának templomát és a születési bazilikát a születési oltárral 1757ben. Palesztinában ugyanis vérrel és arannyal őrizték a ferencesek, „a kordás testvérek" a Szent Helyeket. A vérüket ők mindig szívesen áldozták Jézus szülőföldjéért (2000 vértanú), de arannyal csak úgy győzték a görögökkei szemben, ha a katolikus világ adományai nem csökkentek. XIII. Leó pápa „Salvatoris ac Domini Nostri" brevéjében 1887 december 26-án — Portu Romatinói Bernardin ferences generális panaszára, hogy kevés alamizsna gyűlik össze a Szentföld javára — összegezi elődjeinek idevonatkozó rendeleteit és figyelmezteti a világ püspökeit, hogy a szent engedelmesség terhe alatt kötelesek gondoskodni ezekről a gyűjtésekről egyházmegyéjük minden plébániai templomában. Meghatározza a napot: nagypénteken vagy a püspök belátása szerint más napon. Ilyenkor a Szentföld szükségleteit a hívek szeretetébe kell ajánlani. A szentsíri gyűjtés eredményét minden levonás nélkül küldjék be a plébánosok megyéspüspöküknek, azok pedig a legközelebbi szentföldi biztosnak utalják át, hogy ő mielőbb elküldhesse Jeruzsálembe a szentföldi kusztosnak. 11