A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora (Gyöngyös 1937)

maga is a XV. század második felére jellemző későgót formákkal készült, így ennek és természetesen a sekrestye mai boltozatának, valamint a háromosztású ablaknak keletkezését a történeti adatok révén ismert 1460—70 körüli építési periódusnak tudhatjuk be, a kétosztású ablakok korát pedig történeti támpontok hiányában megközelítőleg a XV. század elejére tehetjük. Még fiatalabb alkotásoknak kell tekintenünk a hosszház orrívnélkíili ablakait. Ilyen példák hazánkban több helyen találhatók, így a Korvin János által alapított okolicsnói ferences 3, vagy a Báthoriak által építtetett nyírbátori református templomon 4, melyek a XV. század végén kerültek építésre, befejezésüket pedig már csak a XVI. században érték meg. Ezen az alapon a gyöngyösi ablakok faragásának idejét az 1500 körüli időkre helyezhetjük, ami annál feltűnőbb, mert a história domus írója egy helyen azt közli, hogy a gyöngyösi ferences templomot 1501-ben a Báthoriak alapították. Hogy ez nyilvánvalóan elírás részéről, az kétségtelen, hiszen néhány oldallal elébb a XV. századi átépítésről jegyez fel adatokat. Valószínűbb tehát, hogy alapítás helyett építkezésre gondolt s így nem lehetetlen, hogy a nyírbátori ablakokat, valamint az azonos szellemű gyöngyösi alkotásokat talán ugyanannak az építtetőnek bőkezűsége és ugyanannak a mesternek művészete hozta létre a századfordulón. Mindezekből valószínű, hogy a kolostortemplom átépítése a Kapisztrán féle török elleni ferences mozgalom hatására megélénkülő rendi élettel és fellendüléssel is kapcsolatos B. Az építési tevékenység azonban elhúzódott a század utolsó negyedén keresztül (1. Hippolit egri püspök adakozását 1493—94-ben) sőt a hosszház kijavításának befejezése a XVI. századot is megérhette. JEGYZETEK az I. részhez. Hogy a templomot a Báthory-ak alapították Pázmány Péter vélte. Wadding- a Rend nagy írója 1400-ra, Spangár szintén erre az időre, Hueber Fortunatus pedig 1506-ra teszi az alapítás idejét. De mindezt megcáfolja az említett részek építési stílusa, mint az all. részben Csemegi soraiból is kitűnik. 2. Genthon István: A régi magyar festőművészet. Vác, 1932. A templom középkori felszereléséhez tartozik a régi lilaszímű selyem misemondó ruha és oltárterítő aranyszálakkal átszőve, amelyeket a hagyomány szent Erzsébet asszony ruhájából valónak tart: továbbá a díszes ezüst kereszt az Úr Jézus szent keresztjének ereklyéjével, melyről már föntebb szólottunk 16