Szilágyi Mária: Csekonics örökség. A család zsombolyai uradalmának épített öröksége (Székesfehérvár, 2016)
Majorok
MOŞTENIREA CSEKONICS | DAS CSEKONICS-ERBE | CSEKONICS ÖRÖKSÉG ______________________________________Szilágyi Mária - Anica Draganiő Zur leichteren Verwaltung der Ländereien wurden die Gutshöfe gegründet, die später kleinere Verwaltungszentren wurden. Das Landgut der Csekonics-Familie wurde von einer 60 km langen, von Pferden gezogenen Landbahn überquert [9] und die die Gutshöfe mit dem Rest des Landguts verband. Die Gutshöfe der Familie Csekonics wurden traditionell nach den Familienmitglieder mit wenigen Ausnahmen, benannt. Neben den landwirtschaftlichen Gebäuden waren an den Gutshöfen Wohnungen für Bedienstete, Gebetsräume, Schulen, Apotheken und alles was für die dortigen Bewohnern nötig war. Nach dem Ersten Weltkrieg sind am Gutshof Leona neben Bozitöpuszta und am Gutshof Pál jeweils neue Dörfer entstanden. Hier wurden die Freiwilligen aus dem Ersten Weltkrieg und ihre Familien angesiedelt, hauptsächlich aus Kroatien und Bosnien sowie aus den umliegenden Dörfern. Az uradalom könnyebb igazgatása végett jöttek létre a majorok, melyek kisebb birtokigazgatási központok voltak. A Csekonics-uradalmat 60 kilométer hosszú gazdasági célokat szolgáló, lóvontatású mezei vasút szelte át,[9] amely összekötötte a majorokat az uradalom többi részével. A Csekonicsoknál a majorokat hagyományosan a családtagokról nevezték el, ez alól csak néhány kivételt találunk. A mezőgazdaságot szolgáló épületek mellett a majorokon épültek még cselédlakások, imaházak, iskolák, gyógyszertárak, mindaz, ami az ott lakók szükségleteit szolgálta. Az első világháború után Leonamajoron, Bozitópuszta mellett és Pálmajoron egy-egy új falu jött létre. Ezekbe a Nagy Háború önkéntes katonáit és azok családjait telepítették, főleg Horvátországból és Boszniából, valamint a környékbeli falvakból is érkeztek új lakók. MAIERE I GUTSHÖFE | MAJOROK 40 --------------------------------------------------1--------------------1-----------------
