Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
5. Fotózás a harctéren
• SZILÁGYI Mária / NÉMETH Ferenc • 5. FOTÓZÁS A HARCTÉREN A Nagy Háború kitörése számos változást hozott nemcsak a hátországi lakosság életében, hanem a fényképek és a fotózás vonatkozásában is.76 Ekkorra már a közönség „képes tudósításokat várt a frontról”77, hirtelen megnőtt a hadifotók és sajtófényképek iránti igény, ami a sajtó-főhadiszállást számos szervezési feladat elé állította. Az ő közbenjárásukra és általuk kerültek a hadszíntérre „írók, újságírók, festők (rajzolók és szobrászok) és természetesen fényképészek’’78, akik serényen végezték feladatukat. Külön kiemelt szerepet kaptak a haditudósítók, a fotóriporterek és hadifotósok, valamint az újság- és hadirajzolók. Ők vizualizálták a hátországban maradt, információra éhes, aggódó családtagoknak a fronton történteket, dokumentálták a győzelmeket, hadisikereket, de a háborús rombolást is. Fontos tény, hogy a hadifestőknek, hadifotósoknak és hadirajzolóknak „munkáikból bizonyos számú képet le kellett adni a bécsi Hadilevéltárnak”79, ugyanakkor e munkákat gyűjtötte és gyűjti ma is a budapesti Hadtörténeti Múzeum, melynek egyik fő területét éppen az első világháború képanyaga alkotja.80 Ezek a fotók „a valóságnak azokat a momentumait örökítik meg, amelyek a magyar katonaélettel kapcsolatosak. Harci és hadi eseményeket idéznek fel, azok színhelyeit, körülményeit, szürkeségét, szépségét, keserveit, romantikáját, drámaiságát, olykor tragikumát. Katonákat örökítenek meg, azokat az embereket, akik egy ősidők óta létező hivatást űznek: nekik állítanak emléket.”81 Az említettek mellett sok más fotógyüjtemény is gyűjtési körébe sorolja az első világháborús fényképeket, számos értékes fotóanyag lappang még múzeumokban, levéltárakban, de családi magángyűjteményekben is. Vajdaságban is több első világháborús fotógyűjteményről tudunk, amelyek feldolgozásra, bemutatásra, állományvédelemre várnak. A sors iróniája, hogy nincs fotótörténeti múzeumunk, a múzeumi gyűjtés is szelektív és esetleges, ezért e becses fotódokumentumok jó része az enyészetnek van kitéve. A fotográfia, minden kétséget kizáróan, kiemelten fontos szerepet töltött be az első világháborúban, méghozzá több oknál fogva. Mint Stemlerné Balog Ilona írja, „a fénykép besorolódott a »nagy háború« történetének forrásai közé”82, ami jelentős dokumentáló funkciójára utal. Ugyanakkor a fénykép a háborús 76 Stemlerné Balog Ilona: Történelem és fotográfia. Osiris Kiadó- Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2009,119-131. 77 Uo. 78 Uo. 79 Uo. 80 Bánffyné Kalavszky Györgyi: Katonafényképek. In: Érték a fotóban. Országos fotótörténeti konferencia. Tudományos Füzetek 9. Komárom- Esztergom Megyei Múzeumi Szervezet, Tata, 1993,36-41. 81 Uo. 82 Stemlerné Balog Ilona: Történelem és fotográfia. Osiris Kiadó - Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2009,119-131. 96 >
