Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
2. A Fábián és a Bayer család
• BÁNÁTI SORSOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN • kapta meg az általános orvosdoktori tevékenységre feljogosító orvosdoktori oklevelét.10 Ez bizonyítja, hogy nemcsak az első világháború kitörése kényszerítette Ernőt a katonai szolgálatra, hanem már eleve tudatosan erre a pályára készült. Az igazolványában, amit 1913-ban állítottak ki Bécsben, és amely egészen 1917 végéig feljogosította őt mint katonai növendéket a második kocsiosztályon való kedvezményes vasúti utazásra akár polgári, akár sportöltözetben is, az áll, hogy ekkor már Oberartzt, azaz főorvos.11 A gyakorlat befejezése után több helyen szolgált, ezt bizonyítják a fennmaradt levelek, amelyeket Fábián Ernő menyasszonyának, Bayer Irénnek írt 1913 folyamán. Májusig Bécsben tevékenykedett, onnan Nevesinjébe, Hercegovinába helyezték át, majd a levelek tanúsága szerint ismét Bécsbe ment június közepén. Szeptemberben már Kevevárára írja neki leveleit Bayer Irén, ahonnan Ernő többször átrándult egy-egy temesvári találkára. 1913 decemberétől főorvosként tevékenykedett, ismét Temesváron, ahol a Gyárvárosban lakott.12 Egészen 1918-ig temesvári lakosként jegyezték. Fábián Ernő bátyja, Fábián Dénes 1913-tól teljesített Magyarcsernyén papi szolgálatot.13 Édesanyjuk, Bayer Matild is vele élt, mivel már 1909-ben elvesztette férjét, így egyedül lett volna Németcsernyén. A papiakba 1913. november elsején költöztek.14 1915-ben, amikor Fábián László huszonhét évesen elhunyt, már magyarcsernyei lakos volt Matild is, így fiát az ottani temetőben helyezte örök nyugalomra, elsőként a Fábiánok közül. László sokat betegeskedett, erről Bayer Irén több leveléből értesülünk: „Laci most megint rosszabbul van. Az oldalában ismét olyan víz képződik, mint tavaly, csak az most sokkal nagyobb, majdnem olyan, mint egy tojás.”15 „Laci mára már fölkelt, sőt, el is ment az igazgató névnapjára.”16 Az idő múlásával azonban egyre rosszabb lett egészségi állapota, és 1915 júliusában elhunyt: „Csütörtökön délután 1/2 6 órakor halt meg a halotti szentségek ájtatos felvétele után. (...) A beszentelés a templomudvarban volt, gyönyörű szép helyen, ott a nagy fák alatt.”17 Bayer Irén egyik magyarcsernyei látogatása után Ernőnek írt leveléből kitűnik, hol képzeli el a közös életüket, de ebből azt is megtudjuk, hogy későbbi lakhelye sem volt ellenére, szerette ezt a falut: „Nagyszerűen éreztem magam Dénesnél, hisz tudja, Édesem, hogy szeretem a falusi életet, pláne, ha Púmmal ott lehetnék, 10 Szolgálati könyvecske az egyéves kötelező kórházi gyakorlat kitöltésére - Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 11 Fábián Ernő igazolványa - Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 12 Bayer Irén levelei Fábián Ernőhöz, 1913. május - december. 13 Erős Lajos (szerk.): Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. Logos, Tóthfalu, 1993, 497-498. - Bayer Irén egyik levelében írja, hogy 1913 szeptemberében Fábián Dénes Zsombolyán meglátogatta Csekonics Endre grófot, ahol a magyarcsernyei kinevezésről beszéltek, amit feltehetően a gróf kezdeményezett. Akkor még csak a püspök határozatára vártak, amit meg is kaptak hamarosan, hiszen Dénest még abban az évben magyarcsernyei plébánossá nevezték ki. 14 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1913. október 29. 15 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1914. december 24. 16 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. március 18. 17 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. július 31. C 73 >
