Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)
A zsombolyai Csekonics-uradalom és annak öröksége - Úrilakok az uradalom területén
DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM Szilágyi Mária - Anica Draganic Jánost ábrázoló oltárképe volt látható. A kápolnát Nepomuki Szent János napján, május 16-án szentelték fel, 1886-ban (CIOBANU- TONŢA, 2013.75.). Ugyanaz az építész, Meinig Artúr tervezte át a család budapesti házát is a Kecskeméti utca 10-es szám alatt, a XIX. század végén (MNL FML XIII. 5. 10. d. 7.). A századforduló után a főúri lak rövidebb oldalát hat axissal bővítették (FEKETE J., 2006.4. sz.). A kastélyhoz különálló melléképületek tartoztak, itt volt egy legalább húsz ló befogadására alkalmas istálló, valamint egy tehénistálló, ami a tejet szolgáltatta a háztartáshoz. A konyha is különálló objektum volt, és a kastéllyal egy földalatti alagút kötötte össze. A hatalmas angolpark egyik részén virágoskert, egy másikon pedig veteményeskert helyezkedett el. Volt itt orgona, akác és jázmin, amelyek illata szétterült a szélcsendben, Írja ifj. Csekonics Endre (CSEKONICS, 1986. 16., 17.). A kastélykomplexumhoz üvegház is tartozott, itt különböző déligyümölcsöket termesztettek. Erről Odescalchi Eugénie, a Lovrin- ban élő hercegnő írt emlékirataiban: „Csokoládébomba, narancs- és ananászkompót fejezi be a karácsonyi böjtös vacsorát. Az ananász Csekonics Endre üvegházaiból származik.” (ODESCALCHI, 1987. 171.). A kastély fénykorában negyven alkalmazott dolgozott itt, ami akkoriban nem számított feltűnő luxusnak (PODHORÁNYI, 2011.250.). A Csitó-kastély a Csekonics-uradalom központját képezte, és a család gazdagságát hivatott szimbolizálni (BOROVSZKY, 1911. b 138.). Az épület legdominánsabb része a torony volt, ezt fiatorony koronázta, amelynek tetején a család sárga és kék színű zászlaja lobogott, amikor Csekonics Endre gróf az uradalom területén tartózkodott (CSEKONICS, 1986.16.). A romantikus stílusú kastély első látásra középkori várkastélyra emlékeztetett, hangsúlyos tornyával és várfalakra utaló fogazott szegélyű párkányzatával. A központi épülettömbből rizalitszerűen emelkedtek ki a különböző kialakítású objektumrészek. Egyik ilyen előreugró elem a fedett, árkádíves kocsifelhajtó volt, amely a torony mellett helyezkedett el, majd a további kevésbé hangsúlyos két bejárat, valamint az oldalhomlokzatokon lévő két-három szoba is kilépett a homlokzat síkjából. Ezen rizalitok mindegyikén a családi címer ábrázolásai tűntek fel. Az épületnek három szintje volt, az alagsori szint, a magasföldszint és az emelet, egyedül a torony volt magasabb a többi résznél, amelynek alaprajza négyzetből hatszögre, majd kör alakúra váltott át. A kastély szintjeit keskeny övpárkány választotta el egymástól, míg az első emeletre az egész objektumon körbefutó gazdag koronapárkány nehezedett, ennek alsó részét ívsor képezte, ami egy bizonyos ritmust adott az épületnek. A fölszinten és az emeleten többnyire négyszög formájú ablakok helyezkedtek el, ezeket a romantikus stílusra jellemző keretekkel látták el, amelyek főleg a nyílászáró felső részére koncentrálódtak. A homlokzatokon jelen voltak a félköríves nyílászárók is, a biforák, főként az emeleti szinten. Szabálytalan volt az alaprajza, de az épület egésze sem követte a szimmetria szabályait. A férfi- és a női lakosztályok elkülönültek, és érdekes, hogy fürdőszobája csak a grófnénak volt (PODHORÄNYI, 2011. 249.). Az összetett alaprajzi elrendezést Fekete J. Csaba elemezte: „A kastély főbejárata egy kocsifelhajtóból volt megközelíthető, s egy viszonylag szűk lépcsősor vezetett a földszinti galériás kialakítású kétszintes előcsarnokba. A főbejárat mellett az inasszoba nyílt. Az előcsarnokból a kerti traktusban az érkezés irányában egyszerre lehetett megközelíteni az ebédlőt, mellette a tálalóval és a grófnői nagyszalont. Ez utóbbi másik oldalán következett Cziráky Kostancia lakosztálya, mellette az előcsarnokból közvetlenül is megközelíthető Csekonics Endre lakosztálya. A két lakosztály közvetlenül nem volt átjárható, közöttük belső kiszolgáló folyosó húzódott. A grófnői lakosztály kisszalonnal kapcsolódott a társasági termekhez. A kisszalon folytatásában az úrnői hálószoba következett, mellette a fürdő- és öltözőszoba, wc, majd a gyermekszoba zárta a teremsort. A grófi lakosztályban a grófi szalon után következett az írószoba, majd a hálószoba. Ehhez tartozott egy wc, valamint a komornyik szobájával és a kiszolgáló folyosóval is közvetlen kapcsolatban volt. A kiszolgáló folyosóról nyílt a komorna szobája, a ruhatár és a kávékonyha.“ (FEKETE J., 2006. 4. sz.). A műszaki fejlődés gyors ütemét bizonyítja, hogy Csitóba 1910-ben bevezették a telefont, és feltehetően az elektromos áramot is (CIOBANU-TONŢA, 2013. 72.). Az imponzáns külső pazar belsőt rejtett, amely értékes bútorokkal, festményekkel és műkincsekkel volt berendezve. A Csekonicsok nagy, hatezer kötetből álló könyvtárral rendelkeztek, amelyet Kisfaludy Lipthay Sándor püspök hagyatékából vásároltak. Továbbá voltak itt ébenfa, antik szekrények, japán vázák, drága gobelinek, porcelánok és hihetetlenül gazdag vadásztrófea gyűjDOMENIUL... I DAS LANDGUT... | A ZSOMBOLYAI... 161
