Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)
A zsombolyai Csekonics-uradalom és annak öröksége - Úrilakok az uradalom területén
Szilágyi Mária - Anica Draganió DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM XX. század elején az uradalom alapítójának, Csekonics Józsefnek a mellszobra (BOROVSZKY, 1911. b 138.). A zsombolyai téli kastély volt Csekonics János özvegyének lakhelye, egészen haláláig. Az újságok feljegyezték, hogy a szegedi árvíz idején palotáját a menekülők rendelkezésére bocsátotta. A grófné utolsó éveiben szinte kizárólag ebben a kastélyban tartózkodott. Lipthay Leona grófné zsombolyai temetéséről a Torontál napilap részletesen beszámolt: „A nagyasszony tágas szalonjában volt felállítva a diszes ravatal. A termet nem vonták be a szokásos fekete drapériával, hanem ott nyugodott a halott fehér baldachin alatt, délszaki növényektől, rózsakoszorúktól, kandeláberektől és égő viaszgyergyáktól övezve. A ravatal körül szívettépő zokogással kesergett a grófné rokonsága, a Csekonics, Károlyi, Lipthay család tagjai. Koszorú temérdek számban érkezett, melyek egészen elborították az érckoporsót.”. A temetés napjáról így írnak: „Az elhunyt grófnő kastélya körül már ebéd után ezernyi tömeg várakozott. Benn az udvaron és a kastély termeiben pedig folyton gyűltek az ország minden részéből." (Torontál, 1903.74., 75. sz.). Az első világháború után többnyire ebben a kastélyban tartózkodtak a család tagjai és az uradalom igazgatósága, hiszen a Csitót lezáratták 1918 végén (CSEKONICS, 1986. 32.). DecemBijuteria domeniului a fost castelul Csitó, situat la un kilometru de Jimbolia, la capătul nordic al moşiei Csekonics, în mijlocul splendidului parc englezesc de 110 hectare. în acea perioadă, la aspectul exterior al castelelor continua să fie importantă realizarea unui efect general pitoresc, iar în cazul castelului Csitó acest lucru s-a şi materializat (ÓHIDY, 2007. 30.). Parcul, care şi în acea perioadă era socotit extrem de întins, era decorat de mai multe fântâni arteziene, lucru pe care îl aflăm din memoriile nepotului lui Endre Csekonics, de asemenea Endre Csekonics: .Atmosfera idilică era din păcate deranjată de concertul nupţial al broaştelor ce orăcăiau în fântânile arteziene ale castelului Csitó." (CSEKONICS, 2006.11.). Ideea construirii lui a apărut pentru întâia oară în 1863, când sarcina berben, itt szállt meg báró Lipthay Béla, Csekonicsék rokona, valamint felesége, Odescalchi Eugénie hercegnő.10 Feltehetően, akkor még nem voltak fizikai határok a három ország között. Eugénie hercegnő így ír Zsombolyáról és a Csekonicsokról: „Szép hely, és kitűnő ellátásban részesülünk. Csekonics Endre bácsi magas fokon betanított személyzete elsőrendűen szolgál ki. A személyzet túlnyomó része sváb.” (ODESCALCHI, 1987.134.). Az uradalom központjában, a Zsombolya főterén álló téli kastély is sok fejfájást okozott a Csekonicsoknak a Nagy Háború után, hiszen annak ellenére, hogy végül is nem került lebontásra, igen nehéz volt értékesíteni azt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a család nem tudja fenntartani. Később a község vette meg. Ma városházaként funkcionál az épület, valamint nemrégiben még a gimnáziumnak is otthont adott (Banaterra Encyklopedia.). Műemléki védelem alatt áll, azonban jelentős felújításra szorul, mind a belső, mind pedig a külső rész. Az egykori kastélyudvarban lévő épületek közül többet átalakítottak, lebontottak. 10 Ök még a Csitó-kastélyban aludtak, mielőtt azt végleg lezáratták. Perla domeniului - castelul Csitó | Die Perle des Landguts - Schloss Csitó | Az uradalom gyöngyszeme - a Csitó-kastély de a elabora proiectele i-a fost încredinţată renumitului arhitect maghiar Miklós Ybl. Castelul a fost ridicat între 1869-1870. Familia l-a angajat pe arhitect pentru mai multe dintre clădirile sale; de pildă, la Budapesta, transformările palatului lor din strada Kecskemét au fost executate tot de Ybl.11 Pe locul castelului se afla înainte herghelia fondată de losif Csekonics, lucru demonstrat, pe lângă descrieri, şi de harta cadastrală a Jimboliei, elaborată la începutul secolului al XlX-lea (CSEKONICS, 1986. 17.). Potrivit hărţii celei de-a doua conscripţii militare, la mijlocul anilor 1860 aici se afla o dumbravă cu fazani (mapire). Numele „Csitó” a fost dat de argaţii familiei Csekonics acelui teren unde odinioară a fost herghelie, pentru că nu puteau pronunţa denumirea germană de „Gestüt-Hof. Din păcate însă, nu există 148 DOMENIUL... I DAS LANDGUT... | A ZSOMBOLYAI...
