Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Tördas retet szavazott meg a rászoruló családok részére. A háborús kiadások fedezésére kiadott hadikötvényből Tordas 18 000 koronát jegyzett.225 A Tor- dasi Hadsegélyező Bizottság 1916-ban alakult meg hat taggal, köztük az evangélikus lelkésszel és a felekezeti tanítókkal. A bizottság célja a hadsereg számára gyűjtések szervezése volt.226 További nehézséget okozott a háború elhúzódása miatt fellepő infláció, amely együtt járt az árak elszabadulásával. A drágulások a nagyközség működésében is éreztették hatásukat, a képviselő-testület több alkalommal is az alkalmazottak (kisbíró, éjjeli őrök, szülésznő) fizetésének felemelésére kényszerült, különben az állás megüresedett volna.227 Az árdrágulás nyomon követhető a fűtőanyagok árának változásában: a községházán 1917-ben 650, addig 1918-ban 1300 koronát kellett erre a célra fordítani. Az ellátatlanok részére a nagyközség 1917-ben 10.000 korona áruhitel felvételére kényszerült.228 A Monarchia háborúval sújtott területeiről érkező menekültek közül Tordason szlovéneket helyeztek el, akiknek az élelmezése a lakosságra nézve jelentős megterheléssel járt. A képviselő-testület döntése értelmében a menekültek ellátására az állam által kiutalt összegből naponta egy koronát adtak a szlovéneknek, amiből saját magukat élelmezhették.229 A háborús áldozatok számát tekintve az első világháborús emlékművön 84 hősi halált halt tordasi neve olvasható, akik egy 1931-ben készült feljegyzés szerint 32 hadiözvegyet és 11 hadiárvát hagytak maguk után.230 (Az első világháború hősi halottait lásd a függelékben.) A hazatért tordasi katonák közül 1922- ben 21 hadirokkantat tartottak nyilván, akik a hadiözvegyekkel és hadiárvákkal együtt összesen 161 800 korona ellátási díjban részesültek.231 A kortársak által „Nagy Háborúnak" nevezett első világháborúban elesett tordasi hősök emlékét a nagyközség méltóképp kívánta megőrizni. Az emlékmű felállításának céljával a képviselő-testület 1932-ben határozatot fogadott el a „hősi szobor alap" létrehozásáról. Az alapnak gyűjtött adományokból 1936-ra 1300 pengő gyűlt össze, amely összeg a későbbi felajánlásokkal együtt lehetővé tette az emlékmű felállítását. A lépcsőzetes alapon álló, „zsámbéki fagyálló terméskőből" kifaragott, a kezét eskütevésre 225 MNL FML V. 176a 1914. augusztus 11., 1914. november 17. 226 MNL FML IV. 405a/28.1916. május 23. 227 MNL FML V. 176a 1916. november 10., 1917. június 8. 228 Uo. 1917. augusztus 3., 1918. január 26. 229 Uo. 1915. június 2. 230 Címtár, 1931. 397. p. 231 MNL FML V. 176b Összeírási és utalványozási jegyzék, 1922. 92
