Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
Földesurak szolgálatában Az 1828. évi összeírás adatai alapján szinte teljes képet kapunk Tordasról. (Az adózó családfők 1828. évi összeírását lásd függelékben.) A telkes jobbágyok száma 35 volt, ami csökkenést mutat a korábbi adatokhoz képest, a zsellérek száma viszont 66 főre emelkedett, emellett még 15 ház nélküli zsellér is élt a településen. Az adatok alapján a lakosság életszínvonalának lassú csökkenését láthatjuk. A gazdák összesen 512 pozsonyi mérő nagyságú szántóföldön (1826-1827-ben 352 hold szántó), 192 kaszásnyi réten és 68 mérő szőlőn gazdálkodtak, erdőbirtokkal nem rendelkeztek. A településen 17 extraneus (olyan bérlő, akinek más helységben található a lakhelye) is vett bérbe területet. A lakosság 1828-ban 100 házban élt. A földművesek mellett 12 kézművest (öt takács, három szűcs, két kerékgyártó, egy-egy csizmadia és cipész) és egy kereskedőt írtak össze. Malom továbbra sem üzemelt a településen.138 Az összeírás idejében Tordas földesurai Palocsay Horváth Ferdinánd és fiai: Tivadar és Sándor voltak. A horvátországi származású család neve Magyarországon már a 15. században előfordult, ekkor „Horvát" néven szerepeltek a dokumentumokban. A család bárói címét 1700-ban nyerte el az uralkodótól, I. Lipóttól. Birtokaik főként Árva és Szepes vármegyékben voltak. Tordas házasság útján került a tulajdonukba, amikor Palocsay Horváth Ferdinánd feleségül vette Nagy Ignác lányát, Alojziát. A házasságból született mindkét fiú fiatalon, örökös hátrahagyása nélkül halt meg, így Palocsay Horváth Sándor 1856-ban bekövetkezett halálával a család kihalt.139 A tordasi birtokot Palocsay Horváth Ferdinánd lánya, Kornélia örökölte, aki Salamon Elekkel házasodott össze.140 A földesurat adó családon kívül további nemesi ranggal élők is éltek Tordason: 1843-ban az evangélikus lelkész, Balassovics Mihály, Bese István uradalmi tiszttartó és Cséry Mihály.141 Az 1830. évi népesedési adatok szerint Tordason 743 ember élt, közülük 500 evangélikus, 223 római katolikus, 14 református és hat izraelita volt.142 138 MNL FML IV. 9b/3. Tordas. 1828. Az 1828. esztendei regnicolaris kimutatásban, Fejér vármegye 111 lakott településén az adózók száma 38 471 fő; az 1 „honoratior", 7548 jobbágy, a 7059 házas és a 3919 más házában lakó zsellér mellett 432 rokont, 3959 fiú- és 1020 leánygyermeket, 951 szolgát, 219 szolgáló nőcselédet, 1899 kézművest, 162 kereskedőt és 14 pénzváltót („quaestores", pénzügyi tisztviselő) írtak össze 14 372 lakóházban (ti.: „domus a quibus census solvitur"). (MNL FML IV. 9b/3. 9. d. 3. köt., ill. 122. t.) (szerk.) 139 Nagy, 1862. 90-93. p. 140 Nagy, 1863.14. p. 141 Schneider, 1936. 39. p. 142 Kovács, 1938. 261. p. 61
