Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
Földesurak szolgálatában desúr olyan feltételekkel, hogy az építkezésben a falubelieknek segíteniük kellett, illetve a befektetett összeg vissza nem térüléséig az uraság kapta a malom teljes hasznát. A költségek megtérülése után harmadolták a hozamot Sajnovics Mátyás, a molnár és a falu között, utóbbi harmadot az elöljáróság használhatta fel a faluközösség javára. Italmérés működtetésére is engedélyt kaptak a tor- dasiak, ahol az uraság kilencedik tizednyi mennyiségű borát is kötelesek voltak „illendő áron" árulni. Mészárszéket azzal a feltétellel emelhettek, ha minden levágott szarvasmarha nyelvét a földesúrnak adták. A termények után járó kilencedet a jobbágyoknak kötelességük volt Győrbe eljuttatni. A római katolikus vallású Sajnovics Mátyás vallási toleranciáról tett tanúbizonyságot, amikor a szerződésben megengedte az evangélikusoknak a saját prédikátor tartását.75 Tordas legkorábbi ismert pecsétje 1737-ből maradt fenn, ezen a község nevén kívül az 1714-es évszám szerepel. Az évszám arra utal, hogy ugyan Tordas betelepítési szerződése 1713-ban köttetett, azonban a település köz- igazgatása 1714-re szerveződött meg.76 A megtelepedés előmozdítása érdekében Sajnovics János 1716-ban a telepítési szerződésben leírt három éves adómentesség lejártakor újabb egy év adómentességet kért a Tordasiaknak Fejér vármegyétől. A nemesi közgyűlés megadta az engedélyt arra hivatkozva, hogy más megyékből települtek át.77 A betelepítettek névjegyzéke nem maradt fenn, viszont az 1715. évi országos összeírás gyakorlatilag a betelepítés utáni állapotokat rögzíti. (Az adózó családfők 1715. évi összeírását lásd a függelékben.) Az összeírás összesen 25 tordasi adófizető nevét tartalmazza, ezek közül jogállás szerint 10 jobbágy (colonus), 11 zsellér (inquilinus) és három házzal nem rendelkező zsellér (su- binquilinus) volt. A telepesek közel 81 és háromnegyed pozsonyi mérő78 szántót műveltek és 65 kaszás79 rétet használtak. A szántóföldek nagysága igen csekélynek tűnik, főként a hasonló lélekszámú Gyúró adataival összevetve (373,5 mérő). A talaj termékenysége kielégítőnek tekinthető, hiszen egy pozsonyi mérő őszi gabona négyszeres, a tavaszi háromszoros termést eredményezett. A jobbágyok közül a legnagyobb birtokkal Kalka János rendel75 MNL FMLIV. 73. Tordas, 1713. március 3. 76 Uo. 1737. október 7. 77 MNL FML IV. la/1.1716. május 8. 71. p. 78 A pozsonyi mérő régi magyar űrmérték, amelyet területmértékként is használtak. Egy pozsonyi mérő (kb. 62,5 liter) alatt akkora földterületet kell érteni, amekkorát egy mérő gabonával be lehetett vetni. 79 Egy kaszás rét akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt lekaszálhat. Mérete általában megfelelt egy magyar holdnak (1200 négyszögöl). 41
