Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: Földesurak szolgálatában
Földesurak szolgálatában 1703-tól alispáni tisztségre emelkedett,70 majd hivatali pályája betetőzéseként, 1723-ban az újonnan felállított, Kőszegen működő Dunántúli Kerületi Tábla elnökévé nevezték ki.71 Felesége halála után ismét megnősült, Komáromy Évát vette feleségül, 5500 forintnyi hozománnyal. Birtokpolitikája során főként Fejér vármegyében tekintélyes nagyságú birtokállományt szerzett. Egész életében feltétel nélkül hűséges volt az uralkodó Habsburg-házhoz, amiért a Rákóczi-sza- badságharc idején felcsúti birtokát a kurucok kifosztották, felégették, állat- állományát elhajtották.72 A Sajnovics család nemesi előneve a tordasi és kálozi volt, címerükön a pajzs udvarában, valamint a pajzson lévő koronán álló olajágat tartó galamb látható.73 Sajnovics Mátyásnak két fia és négy lánya született, az idősebb József örökölte a tordasi és kálozi birtokokat azzal a feltétellel, hogy második felesége a javak hasznának felét kapja, amíg özvegységét megtartja. A végrendeletben megemlítette a Balogh család kezén lévő birtokrészeket is, amelyek zálogjogon Sajnovics Mátyás kezén voltak. A többi Fejér vármegyei birtok közül Kuldó Józsefet illette, a martonvásári, szentlászlói, szentmiklósi és szentiváni puszták felét József, a másik felét megosztva Komáromy Éva, valamint a négy lány kapta. A felcsúti, sávolyi és baroki birtokokat felerészben József, a többit a négy lány között osztották meg, fiatalabb fiát, Adámot kitagadta az örökségből. Végrendeletében így indokolta döntését: „szófogadatlan, erkölcstelen és mindenekben akaratom ellen járó fiamat illeti, mivel eleitől fogva amint élemedni kezdett elméje, se oskoláit úgy nem gyakorlottá, amint illett volna [...] hanem rosszaságban, részegségben és henyélésben foglalta magát." További súlyos érvként hozta fel, hogy „ellenségeimhez és gonosz akaróimhoz csapván magát, azokkal czimborált".74 Sajnovics József kisebbik fia, János (1733-1785) jezsuita szerzetes, korának egyik legismertebb tudósa volt. (Sajnovics József életrajzát lásd a függelékben.) Másik fiának, az 1782-ben elhalálozott Mátyásnak nem született fia, így fivérének 1785-ben bekövetkezett halálakor a Sajnovics család fiágon magvaszakadt. 70 Gecsényi, 1988. 25., 33. p. 71 Varga, 1989.326. p. 72 MNL FMLIV. 72c/770. Sajnovics Mátyás végrendelete. 1724. május 31. 73 Nagy, 1863.11-12. p. 74 MNL FML IV. 72b/770. Sajnovics Mátyás végrendelete. 1724. május 31. 39
