Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Függelék

eseménnyel kapcsolatban világszerte történtek megfigyelések; VII. Keresz- tély dán király (1766-1808) felhívására Hell Miksa vezetésével indult expedíció a Norvégia jeges-tengeri partvidékén fekvő Vardö szigetére (Norvégia ekkor Dánia része volt), ahová Hell segítőként Sajnovicsot is magával vitte. Utazásuk fél évig tartott, 1768. október 11-én érték el úticéljukat, ahol a két magyar tudósnak saját erőből kellett kiépítenie megfigyelőpontját. A kemény sarkvidéki tél megpróbáltatásai ellenére csillagászati megfigyeléseket, valamint az északi fény kutatásával is foglalkoztak. A viszontagságos körülmények ellenére a magyar csillagászok a kitűzött célt sikeresen teljesítették, viszont a kortársak vitatták Hell Miksa eredményeit, azonban az utókor igazolta a csillagász számításait, ugyanis neki sikerült a legpontosabban meghatározni a két égitest távolságát.

A csillagászati megfigyelések mellett Sajnovics nyelvészeti kutatásokat is végzett, a lapp és a magyar nyelv rokonságát állapította meg. Tapasztalatait a „Demonstratio idióma Ungarorum et Lapponum idem esse" című könyvében foglalta össze, amely először 1770-ben Koppenhágában látott napvilágot. Eredményeinek elismeréseként a Dán Királyi Akadémia tagjává választották. Munkáját megnehezítette, hogy az összehasonlító nyelvészet alapelveit ekkor még nem dolgozták ki, így annak egyik úttörőjének tekinthetjük Sajnovics Jánost. Hazatérte után még ugyanebben az évben Nagyszombaton is kiadták a művét, azonban elmélete Magyarországon - néhány kivételtől eltekintve - általános elutasításra talált. A Demonstratio tekinthető a finnugor-magyar nyelvhasonlítás első hazai kísérletének. A magyarországi kiadás érdekessége, hogy itt jelent meg először nyomtatásban a Pray György történész által felfedezett Halotti Beszéd szövege. A Demonstratio magyar nyelvű fordítása 1994-ben jelent meg.

SAJNOVICS JÁNOS (Farkas János szobrászművész alkotása.)

(Közli: Wünscher,80. p.)

282