Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Tördas szolgáltatás vármegyei struktúrájának végleges kiépülése 1850. április 10- én fejeződött be. Az 1850. április elején kialakult bírósági szervezet „szentesítésére" 1850. augusztus 12-én került sor. A Székesfehérvári Cs. Kir. Megyetörvényszék területén, Bicskén, Veszprémben és Pápán hoztak létre első osztályú járásbíróságokat; Székesfehérváron, Hercegfalván (ma: Mezőfalva), Mórott, Zircen, Enyingen és Devecserben másodosztályú járásbíróságok alakultak. A cs. kir. törvényszék és a járásbíróságok az 1849. november 10-én és december 28-án kiadott rendeletek értelmében gyakorolták a bírói hatalmat. A vármegyetörvényszék elnökévé Zlinszky István, tagjaivá 8 ülnököt neveztek ki. Hatáskörébe utalták a jelentősebb bűnügyeket, polgári pereket és eljárásokat, ítélkezett a kereskedelmi és váltóperekben is. Illetékessége és hatásköre az első- és másodosztályú járásbíróságok területére terjedt ki.520 „Fejér megyének közigazgatása és törvénykezési tekintetben eszközlött, s felsőbb helyen jóváhagyásra talált rendezete" (kiadta: Rieder József Fejér megyei számvevő 1850. április 30-án) alapján a megyei közigazgatási központi tisztviselői kart - Pethő János Cs. Kir. Kormánybiztos és Megyefőnök vezetésével -13 fő alkotta. A 4 járás: Móri, Székesfehérvári, Váli és Hercegfalvi élére igazgatási főbírót állítottak. A megyei törvénykezés 6 helyen valósult meg: Székesfehérvári Törvényszék (elnök: Zlinszky István), Székesfehérvári Másodosztályú Járásbíróság (az ún. Első Szakasz járásbírója: Bauer György, a Második Szakasz járásbírója: Keresztes Ignác), Sárbogárdi Másodosztályú Járásbíróság (járásbíró: Moravcsek Farkas), Bicskei Első Osztályú Járásbíróság (elnök és járásbíró: Szulovszky Lajos), Móri Másodosztályú Járásbíróság (járásbíró: Szuboticzai Kiss János).521 Az első osztályú járásbíróságok (Bicske, Pápa, Veszprém): büntető törvényhatóságok, a súlyosabb kihágások vizsgálata, ítélethozatal joga illette az első osztályú járásbíróságokat. Büntető törvényhatóságuk több járásra kiterjedt, a hatáskörükbe tartozó bűnügyekben az elnök és legalább két bíró együttesen ítélkezett. A másodosztályú járásbíróságok (Devecser, Enying, Hercegfalva, Mór, Zirc, Székesfehérvár): egy másodosztályú első szakaszbeli és egy másodosztályú második szakaszbeli járásbíróság létesült; jogkörük egy-egy járást érintett, s a polgári- és büntetőügyek csekélyebb eseteire korlátozódott. Az abszolutizmuskori igazságszolgáltatás ideiglenes szervezetét 1854-ben szüntették meg. Az átszervezés elsősorban a járásbí520 MNL FMLIV. 154. Fondtörténet, raktárjegyzék. 521 MNL FML IV. 74/10.1850. április 30. 256
